Ez írás több mint egy éve született (2018. november 06.), lehet, hogy egyes állítások a törvényi változások okán már nem érvényesek.
Egyelőre! Teszem is hozzá gyorsan, mert januárig még bármi megtörténhet. A mostanáig elfogadott javaslatok nem eredményeztek jelentős változtatást a kata törvény eddigi előírásaiban, a kisadózók egy-egy meghatározott csoportját érinti, pl. egyetemistákat, támogatásban részesülőket.
- Az egyik módosítás a kettős adóztatás kizárást hivatott biztosítani. A jelenlegi (2018) szabályok szerint ugyanis rendszeresen előfordul, hogy a társasági adóból a katába átlépő adóalanyoknak a tao hatálya alatt elvégzett munkájuk ellenértéke csak januárban, már katás adózóként kerül jóváírásra vagy folyik be a cég házipénztárába.
A teljesítés alapú szemlélet miatt adót kell utána fizetni mint társasági adó alany, a pénzforgalmi szemlélet miatt pedig adózni kell utána mint kata alany.
Bár a kata fix összegű és tulajdonképpen, ha a 12 millió Ft-os értékhatárt nem közelíti meg az éves bevétel, akkor nincs a dolognak jelentősége, hogy a januárban befolyó összeget katás bevételnek kell tekinteni. De megannyi vállalkozás van, akiknek pont nem mindegy hogy beleszámít-e vagy sem az éves keretbe, az akár több százezres vagy milliós nagyságrendű tétel.
Az újdonságot az jelenti, hogy azokat a tételeket, amelyeket a tao hatálya alatt már leadóztál nem kell kisadózóként bevételnek tekintened. A bevételi nyilvántartásban rögzítened kell azzal a megjegyzéssel, hogy a bevétel a társasági adó alapját képezi. - A tavalyi év kedvező változása volt, hogy a nappali tagozaton közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben tanulók nem minősülnek főállású kisadózónak, tehát elegendő a 25 000 Ft tételes adó megfizetése. A módosítás rendezi azt az esetet is, amikor a tanuló/hallgató tanulmányait valamilyen okból szünetelteti. 2019. január 1-jétől az a hallgató, amelyik tanulmányait szünetelteti és 25. életévét még nem töltötte be, szintén nem minősül főállásúnak.
- A kata megjelenése óta sok kérdés merült fel a támogatásokkal kapcsolatban, egészen pontosan, hogy bevételként figyelembe kell-e venni őket vagy sem? A törvény (2012.évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról) 2.§ (12) pontja szerint nem bevétel „a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás.” Ez némileg szigorodni fog, mivel kizárólag a jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján nyújtott támogatások tartozhatnak ide. Egyetlen kivétel marad: a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához, gazdaságalapításához nyújtandó támogatások. Ezt a fajta támogatást továbbra sem kell katás bevételként számba venni.
- Leginkább a kisadózókat érinti, de az áfatörvény módosításának köszönhetően 2019. január 1-jétől az alanyi mentesség értékhatára 12 millió Ft lesz. Ezáltal ugyan könnyebb lesz kalkulálni, de néhány dologra felhívnám a figyelmet.
Egyrészt a katás 12 millió Ft-ot hónapra arányosítjuk, az áfa esetében pedig napra. Így egy május 29-én létrehozott egyéni vállalkozónak (ha feltételezzük, hogy az év hátralévő hónapjaiban folyamatosan dolgozni fog) 8 millió Ft „kata kerete” lesz, míg „ áfa kerete” csak 7 134 ezer Ft.
Szüneteltetés esetén a katát arányosítani kell, míg az áfát nem. Így amennyiben vállalkozónk következő év májusában úgy dönt, hogy tevékenységét szünetelteti, úgy 5 millió Ft bevétel fölött már 40 % extra adó terheli, míg alanyi adómentességét csak 12 millió Ft felett veszíti el.
