A járulékok terén 2020-ban az a legnagyobb újdonság, hogy július 1-jén egy teljesen új törvény lép hatályba, magába olvasztva annak végrehajtási rendeletét. Ennek következtében a jelenlegi törvény és annak végrehajtási rendelete megszűnik. (1997. évi LXXX. törvény, 195/1997. (XI. 5.) Kormány rendelet)
Az előttünk álló fél évben készülnünk kell az új szabályokra, most csak néhány pontban szedném össze a lényeges változásokat.
A cikk első felét itt olvashatod >>
6. Kedvező változás a társas és egyéni vállalkozók számára, hogy júliustól nem kell eltéríteni az egészségbiztosítás alapját. Jelenleg ezek a biztosítottak legalább a minimálbér 150 %-a után fizetnek egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, júliustól a minimum járulékalap az ő esetükben is a minimálbér ill. a garantált minimálbér lesz. (Január 1. óta a minimálbér összege 161 000 Ft, a garantált bérminimum pedig 210 600 Ft.)
A szociális hozzájárulási adó minimuma nem változik, azt továbbra is legalább a minimálbér/garantált bérminimum 112,5 %-a után kell fizetni.
7. Júliustól a dolgozó, saját jogú nyugdíjasok általános járulékmentességet fognak élvezni, azaz nemcsak a munkaviszonyban, hanem például a megbízási jogviszonyban dolgozók díjából sem kell tb járulékot vonni. Mentesülnek a járulékfizetés alól az egyéni és társas vállalkozó nyugdíjasok is.
8. Jelenleg a 1,5 % munkaerő-piaci járulékkal szemben nem lehet a családi járulékkedvezményt érvényesíteni. Júliustól a teljes 18,5 % után igénybe lehet venni a kedvezményt mindazoknak, akiknek a személyi jövedelemadó kötelezettségük erre nem nyújt fedezetet.
9. Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege januártól 7 710 Ft, mely napi 257 Ft-nak felel meg.
10. Új szabály, hogy az adóhatóságnak 8 napon belül értesítenie kell azt a magánszemélyt, akinek egészségügyi járulékfizetési kötelezettsége keletkezett. Például, mert megszűnt a biztosítási jogviszonya. Az egészségügyi járulékfizetési kötelezettség keletkezése főszabály szerint tehát már nem bejelentkezés alapján történik, azt a nav automatikusan előírja, a befizetéseket nyilvántartja. Néhány esetben továbbra is szükséges lesz a bejelentés, például külföldről visszatérők esetében.
Amennyiben a magánszemély tartozása meghaladja az egészségügyi szolgáltatási járulék 3 havi összegét, akkor taj kártyáját érvénytelenítik, így a tb által támogatott egészségügyi szolgáltatásokra nem lesz jogosult.
Főszabály szerint a biztosítási jogviszony megszűnését követően 45 napig még passzív jogon fennáll az egészségügyi ellátásra való jogosultság.
11. Az európai uniós előírásokból következik, hogy egy személy egy tagállamban lehet biztosított, járulékfizetésre kötelezett és ellátásra jogosult. Jogsértő az a magatartás, hogy egy magánszemély egy tagállamban biztosított, miközben Magyarországon egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. Ilyen esetben az ellátás költségét meg kell téríteni, de a „feleslegesen” megfizetett járulék összegét ebből le lehet vonni. A jogalkotó tehát arra akarja ösztönözni a magyar állampolgárokat, hogy ha más tagállamban vállalnak munkát, ott válnak biztosítottá, akkor a magyar társadalombiztosítási rendszerből jelentkezzenek ki, itt járulékot önkéntes alapon se fizessenek.
