A legutóbbi bejegyzésben már ismertettem a figyelési idő „intézményének” fő szabályait, most néhány kiegészítést szeretnék hozzáfűzni valamint, felhívnám a figyelmet az értékesítéshez kapcsolódó teendőkre.
A figyelési idő kezdete minden esetben a tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavételének hónapja, nem kell tehát napra arányosítani. Az aktiválás hónapja már rögtön az első hónap, az idevonatkozó 60 illetve 240 hónapból.
Csak azokban az adóévekben kell korrigálni az adót, amikor az eszköz teljes egészében használatban van. Az első évben tehát a levonási hányad biztosan a beszerzéskor alkalmazott levonási hányad lesz.
Ugyanígy, amennyiben az eszköz még a figyelési idő alatt (5 illetve 20 éven belül) kikerül a vállalkozás tulajdonából, abban az évben sem lesz kiigazítás. De itt nem szabad elfelejtkezni az értékesítéshez kapcsolódó korrekcióról, amit később még részletezek.
A korrekciót csak akkor kell elvégezni, ha a számítás eredményeként, a különbözet összege, előjeltől függetlenül eléri a 10 000 Ft-ot. A kiigazítást mindig a naptári év utolsó adómegállapítási időszakában kell elvégezni (a decemberi illetve a negyedik negyedévi bevallásban).
Külön figyelmet érdemel, ha az adott tárgyi eszközön egy későbbi időpontban értéknövelő beruházást hajtanak végre. Ilyenkor ugyanis az értéknövelő beruházás használatba vételi időpontja eltér az eredeti eszköz aktiválásának időpontjától, tehát az adott eszközzel kapcsolatban több, eltérő időpontban kezdődő figyelési időszakról beszélhetünk.
Szeretném felhívni a figyelmet a vagyoni értékű jogokra, amelyek e szabályozás tekintetében ugyanúgy viselkednek, mint a tárgyi eszközök. (Természetesen, itt azokra a vagyoni értékű jogokra gondolok, amelyek éven túl szolgálják a vállalkozás tevékenységét.) Azaz ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog esetén 20 év, nem ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog esetén 5 év a figyelési idő.
A használatban bekövetkezett változáson kívül fontos figyelni az értékesítésre is, amennyiben arra a figyelési időn belül kerül sor.
Használat során, amennyiben változás történik, az adott eszköz beszerzéséhez kapcsolódó áfa összegének ötödét illetve huszadát kell alapul venni, és arra vonatkozóan kell a korrekciót elvégezni az utolsó naptári évi bevallásban. Értékesítéskor azonban a korábban levont áfa sorsát véglegesen rendezni kell.
Egy egyszerű példával szemléltetve, tegyük fel, hogy vásárolt a cég egy ingatlant, melynek az áfáját teljes egészében levonásba helyezte, mivel adóköteles tevékenységhez használta. Néhány évvel később felhagyott az eredeti tevékenységével és az ingatlant adómentesen bérbe adta. Mivel egy adóköteles hasznosítást követően adómentesen használta a tárgyi eszközt, minden év végén, az eredetileg levonásba helyezett áfa 1/20-ad részét alapul véve elvégezte a kiigazítást és befizette a kiszámított adót. Pár évvel később úgy döntött, hogy eladja ezt az ingatlant. Az ügylet áfamentes. Itt jön el az a pont, hogy a korábban levont áfát véglegesen rendezni kell. Meg kell nézni, hogy a 240 hónapból mennyi van még hátra és a hátralévő időszakra jutó, korábban levont áfa arányos részét vissza kell fizetni. Erre, akkor van szükség, ha az értékesítésre a használatbavételt követő 240 hónapon belül kerül sor. Amennyiben az ingatlan értékesítésére 23 év múlva kerül sor, már nincs teendő, a vállalkozó a korábban levont áfát „megnyerte”.
Ugyanígy kell eljárni ingóság esetén is, ott a 60 hónapon belüli értékesítésre kell figyelni.
Mint ahogyan azt már korábban is leírtam, az eset fordítottja itt is előfordulhat. Ha a vásárolt eszköz áfája az adómentes hasznosítás miatt nem lett levonva, de a későbbiekben, adóköteles hasznosítást követően, értékesítésre kerül, a hátralévő időre jutó áfa, utólag, itt is levonásba helyezhető. Szeretném itt is hangsúlyozni, hogy csak akkor lehet levonásba helyezni, ha az értékesítésre a figyelési időn belül kerül sor. Valamint nagyon fontos, hogy eredetileg volt felszámított áfa, amit akkor, a beszerzéskor nem vontunk le. Ha nem volt felszámított áfa, akkor értelemszerűen nincs mit utólag levonni.
Összefoglalva elmondható, hogy tárgyi eszközök esetén folyamatosan figyelni kell az adóköteles és adómentes hasznosítás arányát. Nemcsak évente, a használat során kell az áfakorrekciókat elvégezni, hanem értékesítés esetén is rendezni kell a korábban levont adó összegét.
