Egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem bevallása

Ez írás több mint egy éve született (2015. január 06.), lehet, hogy egyes állítások a törvényi változások okán már nem érvényesek.

A mentesített keretösszeg fogalmának bevezetése is már kedvező fordulat volt az egyszerűsített foglalkoztatás keretén belül dolgozó magánszemélyeknek.

Ez azt jelentette, hogy a magánszemélynek az egyszerűsített foglalkoztatás napjait meg kellett  szorozni az adóév első napján hatályos  minimálbér napi összegével.  Ez lett a mentesített keretösszeg. Ha valakinek az éves efo-s jövedelme ez alatt van,  nem kellett  bevallania (és az adójóváírás eltörlése miatt nem kellett a  16 % szja-t fizetnie), ha valakinek e fölött van, akkor csak a mentesített keretösszeg feletti összeget kell bevallania.

2015. január 1-jétől további enyhítés, hogy az a magánszemély, akinek napibérként legalább a garantált bérminimum  87%-át kell megfizetni, a mentesített keretösszeg megállapításakor nem a napi minimálbért, hanem a garantált minimálbér napi összegét kell a ledolgozott napok számával megszoroznia. 

Ezt az előírást már a 2014. évi személyi jövedelemadó bevallás összeállításakor is lehet alkalmazni. 

A minimálbér napi összege 2015-ben 4 830 Ft, a garantált bérminimum napi összege pedig  5 620 Ft. 

(2014-ben 4 670 Ft és 5 430 Ft volt a fenti két összeg.)

Ez az előírás lehetővé teszi, hogy ha egy szakképzett munkavállaló épp csak a törvényben előírt minimális napi bért kapja kézhez, ne kelljen adóbevallást benyújtania. A garantált minimálbér napi összegének 87 %-a meghaladja a normál minimálbér napi összegét, így az egyszerűsített foglalkoztatás keretében szakképesítéshez kötött munkavállalónak minden esetben bevallást kellett beadnia és adót kellett fizetnie. 

Amennyiben további kérdések merülnek fel az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatban, forduljon hozzánk bizalommal. 

Vágner Emília

Könyvelő, adótanácsadó