Egészségpénztári befizetések adózása: többféle megoldás létezik

Munkáltatói hozzájárulás

2019. január 1-jén sajnos megszűnt az a lehetőség, hogy a munkáltató által teljesített egészségpénztári hozzájárulás egyes meghatározott juttatásként adózzon. Ez azt jelenti, hogy a munkáltatói hozzájárulás munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, ettől a naptól kezdve már bérjövedelemként adózik, tehát ugyanazok a levonások terhelik, mint a bruttó bért.

Ugyanakkor ennek következtében a juttatásban részesülő magánszemély igénybe tudja venni a befizetett összeg után járó 20 % (maximum 150 000 Ft) adókedvezményt. A maximális 150 000 Ft-os kedvezményt 750 000 Ft nettó juttatás befizetésével lehet elérni, melynek az adóterhe az alábbiak szerint alakul.

1.) Társasági adóalany vállalkozás

2.)  KIVA adóalany vállalkozás

Látható, hogy maga a juttatás nagyon drága lett, tao alanyok esetén mintegy 570 ezer Ft, kiva alanyok esetében 513 ezer Ft adóbefizetéssel kell számolni.

Nyugdíjas munkavállalók esetében csak a 15 % szja-val kell számolni.

Az szja kedvezménnyel kapcsolatban pedig fontos tudnivaló, hogy a 150 000 Ft-os keretbe valamennyi önkéntes pénztári befizetés beletartozik.

Célzott szolgáltatásra történő fizetés

A célzott szolgáltatásra történő befizetés azt jelenti, hogy az egészségpénztárnál a munkáltató egy alapot hoz létre, és ezzel nyújt támogatást munkavállalóinak vagy azok meghatározott csoportjának.

Ekkor a pénztár az alapszabályában szereplő, a munkáltató által kiválasztott, ún. célzott szolgáltatásokat nyújt a tagok részére. A befizetett összeg a pénztáron belül egy elkülönített számlára kerül, tehát nem kerül jóváírásra a magánszemélyek egyéni számláján.

Ha a munkáltató célzott szolgáltatás igénybe vételét kívánja finanszírozni, szerződést kell kötnie a pénztárral és ebben meg kell határozniuk a szolgáltatások körét, a fizetendő összeget, a szolgáltatás nyújtásának rendjét, módját.

A célzott szolgáltatásra történő befizetés egyes meghatározott juttatásként adózik, az alábbiak szerint.

1. Társasági adó alany

1. KIVA alany

A számok is mutatják, hogy ugyanakkora befizetés esetén itt jóval kisebb az adóteher.

Meg kell még említeni az ún. kiegészítő önsegélyező szolgáltatásokat. Ilyenkor a munkáltató által a pénztárba történő befizetéskor sem a munkaadónak, sem a munkavállalónál nem merül fel adófizetési kötelezettség.

Az adókötelezettség akkor keletkezik, amikor később a magánszemély ezt a szolgáltatást igénybe veszi. Ekkor azonban egyéb jövedelemként lesz adóköteles és mind az szja-t, mind a szociális hozzájárulási adót a magánszemélynek kell megfizetnie. Az adó alapja mindkét adónem esetében a keletkezett jövedelem 87 %-a. (2020. július 1. után.)

100 000 Ft támogatás után 13 050 Ft személyi jövedelemadót és 13 485 Ft szociális hozzájárulási adót kell megfizetnie a magánszemélynek.

Ilyen kiegészítő önsegélyező szolgáltatás például a gyermekszületéshez kapcsolódó ellátások, munkanélküli ellátások, betegségi, haláleseti segélyek, tanévkezdési támogatás, gyógyszerár-támogatás.

Ennek a támogatási formának tehát az a lényege, hogy a vállalkozás befizet egy bizonyos összeget (adómentesen) és ha a munkavállalók körében valaki adott helyzetbe kerül (pl. tanévet kezdő gyermeke van), akkor jogosult a támogatásra, mely után az adót a munkavállalónak kell megfizetnie.