Általános esetben a cégautóadóval kapcsolatos szabályok nem túl bonyolultak. Eltekintve attól, hogy 2022. július 1-jén szinte a duplájára emelkedett az összege, az utóbbi években nem nagyon változtak az előírások. Elmondható, hogy a kötelezettek is tisztában vannak a szabályokkal, negyedévente be is fizetik az adott személygépkocsira előírt összeget.
Adókötelezettség azon személygépkocsi után áll fenn,
- amelynek – a hatósági nyilvántartás alapján – nem magánszemély a tulajdonosa (hanem pl. gazdasági társaság, költségvetési szerv, alapítvány),
- amely után a számvitelről szóló törvény szerint költséget, ráfordítást vagy az Szja tv. szerint tételes költségelszámolással költséget számolnak el.
Fennáll az adókötelezettség akkor is, ha olyan személygépkocsi használata után számolnak el költséget, akár a számviteli törvény, akár a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint, amely külföldön van nyilvántartva, vagy amely a hatósági nyilvántartásban nem szerepel.
Idetartozik pl. egy oldtimer személygépkocsi magánszemély általi felújítása vagy egy céges tulajdonban álló, szlovák rendszámú autó is, ha a használatával összefüggésben költséget számolnak el.
A magánszemély tulajdonosok/lízingbevevők esetében elmondható, hogy nincs adó, ha nem történik az autóval kapcsolatban költségelszámolás. Ha van is költségtérítés, akkor az kizárólag
- kiküldetési rendelvény alapján vagy
- munkába járással összefüggésben történik és
nem haladja meg a jogszabályban rögzített, igazolás nélkül elszámolható összeget.
Amennyiben a magánszemély többet kap munkába járás címén, mint a 16/2023. (I.27.) Kormányrendeletben meghatározott 30 Ft/km, a többlet után a kifizetővel szemben fennálló jogviszonya alapján kell adót fizetni. (Ha pl. munkavállalóként kap magasabb összeget, akkor azt bérként kell elszámolni.) Ebben az esetben nincs cégautó adó.
Amennyiben hivatali, üzleti utazás jogcímen kap magasabb összeget, akkor azzal szemben költséget számolhat el.
- Ha a magánszemély a bevételével szemben költséget állít szembe és úgy rendezi adókötelezettségét, akkor belép a cégautó adó is.
- Ha nem számol el költséget, hanem a többletként kapott költségtérítés után a kifizetővel fennálló jogviszonya alapján adózik, akkor az előbbi esethez képest vélhetően magasabb lesz az adó- és járulékteher, de cégautó adót nem kell fizetnie.
Ugyancsak nem történik költségelszámolás és így nincs cégautó adó sem a katás és az átalányadózó egyéni vállalkozóknál sem.
Mind a céges, mind a magánszemélyek tulajdonában lévő járművekről elmondható, hogy nem kell utána adót fizetni, ha ún. környezetkímélő gépkocsinak minősül.
Környezetkímélőaz a gépjármű, amely a KöHÉM rendelet 2015. július 1-jén hatályos 2. § (6) bekezdése szerint környezetkímélő gépkocsinak minősül, valamint a környezetkímélő motorkerékpár.
A rendelet alkalmazásában környezetkímélő gépkocsi: az elektromos gépkocsi, továbbá a nulla emissziós gépkocsi.
A 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet alkalmazásában elektromos gépkocsi:
a) a tisztán elektromos gépkocsi, amelynek a hajtáslánca legalább egy elektromos energiatároló eszközt, elektromos áram átalakító egységet, és olyan elektromos gépet tartalmaz, amely a gépkocsi meghajtására szolgáló tárolt elektromos energiát mechanikai energiává alakítja és a gépkocsi meghajtásához más erőforrással nem rendelkezik (5E környezetvédelmi osztály);
b) a külső töltésű hibrid elektromos gépkocsi (plug-in hibrid gépkocsi), amely gyári kialakítása szerint rendelkezik olyan csatlakozóval és áramátalakítóval, ami lehetővé teszi az elektromos energiatárolójának külső elektromos energiaforrásból történő feltöltését, elektromos üzemben a hatótávolsága – az ENSZ–EGB 101. számú előírás szerint mérve – legalább 25 km (5P környezetvédelmi osztály);
c) a növelt hatótávolságú hibrid elektromos gépkocsi, amely a b) pontban foglaltaknak megfelel és hatótávolsága tisztán elektromos hajtással legalább 50 km (5N környezetvédelmi osztály).
