A használtcikk kereskedelemben tevékenykedő adóalanyok beszerzéseiket olyan körtől szerzik be, például magánszemélyektől, akik értékesítéseik során áfát nem számolnak fel, tehát a felvásárlónak sincs lehetősége ezen beszerzései után adót levonni.
A szabályozás lényege, hogy ezen adóalanyok értékesítéseik után áfát nem számolnak fel és ugyanakkor ilyen minőségükben adó levonására nem jogosultak.
Az a tény, hogy az értékesítéseik után nem számolnak fel áfát, nem jelenti azt, hogy nem is kell adót fizetniük. A fizetendő áfát az értékesített termékek árrése alapján kell kiszámítani. Az árrés megállapításának kétféle módszere van.
1. Egyedi nyilvántartáson alapuló módszer
Ez a főszabály, ekkor egyenként kell nyilvántartani valamennyi termék beszerzési és eladási árát, egyedileg kell megállapítani az árrést és a fizetendő adót. Minden olyan termék esetén, amelynek beszerzési ára az 50 000 Ft-ot meghaladja, egyedileg kell megállapítani az árrését. (Még akkor is, ha az alább részletezett globális módszert választjuk.)
Az árrésből visszafele kell az áfát kiszámolni, tehát az árrést 0,2126-tal kell szorozni, 27 %-os áfa kulcsot feltételezve.
Például, ha vesz az adózó 60 000 Ft-ért egy használt bútort és azt 100 000 Ft-ért eladja, akkor
a 40 000 Ft árrés után 8504 Ft általános forgalmi adót kell fizetnie. (100 000-60 000)*0,2126
2. Globális nyilvántartáson alapuló módszer
Ekkor bevallási időszakonként az összes beszerzés és az összes értékesítés különbözete alapján kell az árrést megállapítani. Az adóalap nem lehet negatív, amennyiben adott időszakban a beszerzések összege meghaladta az értékesítésekét, úgy az adóalapot 0-nak kell tekinteni. Negatív árrés a következő időszakra nem vihető át, így akkor célszerű ezt a módszert választani, ha a beszerzések és az értékesítések egymással szinkronban vannak.
Például egy havi áfa bevalló, használt ruha kereskedő adott hónapban 300 000 Ft bevételt ért el, ugyanebben a hónapban 175 000 Ft-ért vett árut. Ebben az esetben neki 26 575 Ft áfát kell fizetnie. (300000-175000) *0,2126
Előzetes választáson alapszik, a tevékenység megkezdésekor vagy tárgyévet megelőző év december 31-éig az adóhatóságnak be kell jelenteni, ha ezt a módszert szeretnénk választani.
Az „ilyen minőségben” kitétel azt jelenti, hogy kizárólag a különbözet szerinti adózás alá tartozó termékekre vonatkozik a levonási tilalom ill. azon beszerzésekre amelyek közvetlenül beépülnek az értékesített termék árába. Az összes többi költség áfatartalma pl. bérleti díj, reklám, hirdetések, ügyvéd, könyvelő díja levonásba helyezhető.
Összefoglalva: látható, hogy az adó összegének megállapítására két lehetőség közül lehet választani. A nagyobb értékű tárgyak esetén egyedileg, a kisebb értékű, tömegáruk esetén pedig összevontan. A beszerzett áruk és a közvetlenül a felújításukhoz vásárolt termékek, igénybevett szolgáltatások áfája nem vonható le, de egyébként a vállalkozás érdekében felmerült költségek adótartalma visszaigényelhető. Mindezeket a szabályokat akkor lehet alkalmazni, ha a kereskedő használt cikkeket forgalmaz. Ha úgy adódik, hogy új termékek értékesítésével is foglalkozik, akkor már az általános szabályok szerint kell eljárni, tehát a beszerzés után visszaigényli az áfát, és a kiállított számlában pedig felszámítja azt.
Látható, hogy a használt árucikkek forgalmazásakor az áfa megállapítása rendkívül összetett és bonyolult. Amennyiben a témával kapcsolatban kérdése merül fel, keressen bennünket bármely elérhetőségünkön.
