A jogszabály már 2013. óta próbálja megkönnyíteni az anyasági ellátásban részesülők munkaerőpiacra történő visszajutását. A kedvező szabályozás 2014-ben és 2015-ben további előnyös változásokkal módosult.
Nézzük először a kedvezmény lényeget.
Kik után vehető igénybe?
Azon munkavállalók után jár a foglalkoztatónak szociális hozzájárulási adó kedvezmény, akik
1. gyermekgondozási díj,
2. gyermekgondozási segély,
3. gyermeknevelési támogatás
folyósítása alatt vagy azt követően szeretnének munkát vállalni.
Mennyi a kedvezmény mértéke?
Az első két évben: a bruttó munkabér – de legfeljebb 100 000 forint – 27 %-a,
a harmadik évben a bruttó munkabér – de legfeljebb 100 000 forint 14,5 %.
A harmadik évben tehát a szociális hozzájárulási adó mértéke 100 000 Ft-ig 12,5 %, emellett a 1,5% szakképzési hozzájárulást is meg kell fizetni.
100 000 Ft felett minden esetben meg kell fizetni a 27% szociális hozzájárulási adót és a 1,5 % szakképzési hozzájárulást.
A hároméves foglalkoztatás akkor kezdődik, amikor a munkavállaló az anyasági ellátás folyósítása alatt vagy után elhelyezkedik.
A jogszabályba ugyanakkor be van építve egy másik időbeli korlát is. Utoljára ugyanis az ellátás megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap végéig lehet a kedvezményt igénybe venni.
2014-ben újdonságként vezették be, hogy a három vagy annál több gyermeket nevelők után két évvel tovább jogosultak a kedvezmény igénybevételére a foglalkoztatók.
Ekkor a kedvezmény mértéke:
Az első három évben: a bruttó munkabér – de legfeljebb 100 000 forint – 27 %-a,
a negyedik és az ötödik évben a bruttó munkabér – de legfeljebb 100 000 forint – 14,5 %.
A kedvezményt tehát 5 évig, de maximum az ellátás megszűnését követő hónaptól számított 69. hónap végéig lehet igénybe venni.
A kedvezmény igénybevételéhez szükséges az OEP illetve a MÁK által kiállított igazolás, mely szerint a magánszemély anyasági ellátásban részesül illetve részesült. Kifejezetten csak az erre a célra kért igazolás használható, az ellátást megállapító vagy megszüntető határozat nem megfelelő.
A három illetve több gyermekesek esetén külön MÁK igazolás is szükséges, amely igazolja a legalább három gyermeknek járó családi pótlék jogosultságát.
2015-től további pozitívumként került be a jogszabályba, hogy a 100 000 Ft kedvezményalapot részmunkaidő esetén sem kell arányosítani.
Tegyük fel, hogy felvesznek egy két gyermeket nevelő magánszemélyt 6 órás munkakörbe havi bruttó 150 000 Ft-ért.
Nézzük meg, hogyan változott az igénybe vehető kedvezmény mértéke 2014-ről 2015-re.
2014
Szociális hozzájárulási adó kedvezmény nélkül: 150 000 * 0,27=40 500 Ft
Szociális hozzájárulási adó a kedvezmény igénybevételével: (150 000 -75 000)*0,27=20 250 Ft
Szakképzési hozzájárulás kedvezmény nélkül: 150 000 *0,015=2 250 Ft
Szakképzési hozzájárulás a kedvezmény igénybevételével: (150 000 -75 000)*0,015=1 125 Ft
Látható, hogy 2014-ben 21 375 Ft adót lehetett megtakarítani a kedvezmény igénybevételével.
2015
Szociális hozzájárulási adó kedvezmény nélkül: 150 000 * 0,27=40 500 Ft
Szociális hozzájárulási adó a kedvezmény igénybevételével: (150 000 -100 000)*0,27=13 500 Ft
Szakképzési hozzájárulás kedvezmény nélkül: 150 000 *0,015=2 250 Ft
Szakképzési hozzájárulás a kedvezmény igénybevételével: (150 000 -100 000)*0,015=750 Ft
Látható, hogy 2015-ben már 28 500 Ft adót lehetett megspórolni, annak köszönhetően, hogy a 100 000 Ft adókedvezmény alapot már nem kell arányosítani azért, mert a munkavállalót részmunkaidőben alkalmazzuk.
Szociális hozzájárulási adó után kedvezményt lehet igénybe venni, ha 55 évesnél idősebb, ha 25 évesnél fiatalabb, ha pályakezdő vagy ha tartósan munkanélküli személyt alkalmazunk. Jár a kedvezmény, ha rehabilitációs kártyával rendelkező, megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztatunk. Ugyancsak jár a kedvezmény, ha szakképzettséget nem igénylő munkakörben alkalmazunk valakit.
Érdemes ezeket a lehetőségeket áttekinteni, nemcsak akkor, amikor új munkatársat veszünk fel, hiszen adott feltételek esetén régi dolgozóknál is érvényesíthetünk adócsökkentést.
