Az adóalany tevékenységei között szerepelhetnek áfásan kiszámlázott és áfamentesen kiszámlázott értékesítések, szolgáltatásnyújtások is. Ebben az esetben a beszerzései áfatartalmát is meg kell osztania, hiszen ha felmerülnek áfamentes értékesítések, szolgáltatásnyújtások, akkor a bejövő számlák áfatartalma sem vonható le teljes egészében.
Hogyan állapítható meg ebben az esetben a levonható áfa összege?
1. Első lépésként a bejövő számlák közül ki kell válogatni azokat, amelyek egyértelműen hozzárendelhetők a vállalkozás egyes tevékenységeihez.
Például, adott egy informatikai vállalkozás, amelyik saját tulajdonú irodában működik. A cég létszáma azonban megnövekedett, ezért új helyre költöznek. A régi irodát pedig főszabály szerint (áfamentesen) kiadják. Lehetőségük lenne az ingatlan bérbeadást adókötelessé tenni, ők azonban (egyelőre) nem élnek ezzel.
El kell tehát különíteni azokat a költségeket, amelyek kizárólag az informatikai tevékenység érdekében merültek fel (pl. számítástechnikai eszközök, szoftverek, szakkönyvek ára, továbbképzések díja) és azokat, amelyek az ingatlan bérbeadásával kapcsolatban keletkeztek. (Pl. takarítás, rezsi költség, távfelügyelet) Az első esetben a felmerült költségek áfatartalma teljes egészében levonható, a második esetben viszont egyáltalán nem.
Mi a teendő azokkal a kiadásokkal, amelyek mindkét tevékenységhez kapcsolódnak?
2. Lehetőség van arra, hogy az adózó, tevékenységének ismeretében, maga dolgozzon ki egy arányszámot, arra vonatkozóan, hogy a megmaradt számlák áfa tartalmának mekkora hányada vonható le. Ezt viszonylag kevesen alkalmazzák.
3. Ugyanakkor az áfatörvény 5. számú mellékletében található képlet segítségével mindenki meg tudja határozni ezt az arányszámot.
A melléklet szerint a levonási hányadot úgy kapjuk meg, ha az adóköteles értékesítésből származó (áfa nélküli) bevételt elosztjuk valamennyi termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás (áfa nélküli) ellenértékével.
Leegyszerűsítve: amilyen arányt képvisel az összes értékesítésen belül az adóköteles értékesítés, olyan arányban vonható le a (tételesen el nem különített) kiadások áfa tartalma.
A levonási hányadot két tizedes jegyre, mindig felfelé kell kerekíteni.
Például a fenti informatikai vállalkozás szeretné megállapítani, hogy a májusi beszerzések áfatartalmából mekkora összeg vonható le.
Számítástechnikai szolgáltatások árbevétele januártól májusig: 55 millió Ft
Ingatlanbérbeadásból származó árbevétel januártól májusig: 5 millió Ft
Összes bevétele: 60 millió Ft
Januártól májusig eszközölt beszerzések áfatartalma: 8 millió Ft
Januártól áprilisig eszközölt beszerzések LEVONHATÓ(!) áfatartalma: 6,5 millió Ft
Levonási hányad: 55/60=0,9166
Kerekítve: 0,92
Január-május időszak levonható áfa: 8 millió*0,92= 7 360 ezer Ft
Májusban levonható: 860 ezer Ft (7 360 -6 500 )
Fontos szabály, hogy a fenti levonási hányados megképzése esetén (sem a számlálóban, sem a nevezőben) nem lehet figyelembe venni:
+ a tárgyi eszköz értékesítések ellenértékét,
+ az ingatlan értékesítések és az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnyújtások ellenértékét, ha az eseti jelleggel történik,
+ biztosítási, pénzügyi szolgáltatások ellenértékét, ha az eseti jelleggel történik.
Mint látható a levonási hányad kiszámítását a göngyölített adatokkal kell elvégezni. (Nem a májusi bevétellel, a májusi beszerzésekkel kell számolni, hanem az adóév addig elért bevételével, felmerült költségével)
4. Lehetőség van arra is, hogy az előző évi arányszámmal dolgozzunk.
Ebben az esetben az utolsó áfabevallásban kell megállapítani az adóévi végleges arányszámot és a korábbi (ideiglenes arányszámmal) kiszámolt levonható adó összeget az utolsó (negyedik negyedévi vagy decemberi) áfabevallásban kell rendezni.
Ekkor az év során az áfa összegét nem kell göngyölíteni, mindig adott időszaki beszerzésekre jutó áfa összeget kell megszorozni az előző évi arányszámmal.
Példa
Levonható adó aránya (2016): 0,75
Beszerzésekre jutó áfa összege, melyek nem kerültek tételes elkülönítésre:
1. negyedév: 760 ezer Ft
2. negyedév: 510 ezer Ft
3. negyedév: 650 ezer Ft
4.negyedév: 440 ezer Ft
Összesen: 2 360 ezer Ft
Levonásba helyezhető:
1.negyedév: 570 ezer Ft (760*0,75)
2.negyedév: 382,5 ezer Ft (510*0,75)
3.negyedév: 487 ,5 ezer Ft (650*0,75)
A 4.negyedévben már nem az ideiglenes, hanem az adóévre vonatkozó végleges arányszámmal dolgozunk.
Adóévi adóköteles értékesítés bevétele: 8 millió Ft
Adóévi adómentes értékesítés bevétele: 2 millió Ft
Végleges levonási hányad: 0,8
Levonásba helyezhető: 0,8* (760+510+650+440)=1 888 ezer Ft
Eddig levont: 1 440 ezer Ft
A 4. negyedévben még levonható: 1 888-1 440=448 ezer Ft
Összefoglalásként kiemelném, hogy figyeljünk oda a göngyölítésre valamint arra, hogy nem kell minden bejövő számlát bevonni az arányosításba, kizárólag azokat, amelyeket nem tudunk kizárólag valamelyik tevékenységhez hozzárendelni.
Az arányosítással természetesen nem a vállalkozóknak kell foglalkozniuk, a számításokat a könyvelők végzik el. Azonban jó, ha ők is tisztában vannak vele, hogy bizonyos esetekben, nem minden számlájuk áfa tartalma vonható le teljes egészében.
