Attól függően, hogy mely vállalkozás milyen adózási módokat választ, különböző információkat kell feltüntetnie az általa kibocsátott számlákon. A számlát befogadónak figyelni kell ezekre, mert számos esetben ez azt jelenti, hogy neki is van valamilyen tennivalója az adóelszámolás területén és nemcsak az a feladata, hogy a kapott számlát kifizesse.
Figyeljünk oda arra, ha magánszemélytől fogadunk be számlát. A magánszemély lehet
- egyéni vállalkozó,
- mezőgazdasági őstermelő, családi gazdálkodó
- adószámos magánszemély.
Míg az első két esetben a számlán szereplő összeg teljes egészében kifizethető, addig adószámos magánszemélyek esetén adó- és járuléklevonási kötelezettség merül fel a befogadó részéről. (Kivéve, ha a számlát befogadó magánszemély, ez esetben ugyanis az adót és a járulékokat magának a számlát kibocsátó adószámos magánszemélynek kell rendeznie.)
Számlát kibocsátani csak azok a magánszemélyek tudnak, akik adószámmal rendelkeznek. Az adószámos magánszemélyek esetében ez az adószám 7-essel kezdődik. Ebben az esetben kérjünk a számla mellé költségnyilatkozatot is. Ezek a magánszemélyek ún. önálló tevékenységet folytatnak és jogosultak bevételeikkel szemben költséget elszámolni. Kifizetőként nekünk az a feladatunk, hogy bevételeiből levonjuk a nyilatkozat szerinti költségeket és megállapítsuk, hogy mennyi adó- és járulék terheli a kifizetett összeget.
Adóelszámolás tekintetében két eset lehetséges:
1. Amennyiben a jövedelem (bevétel-nyilatkozat szerinti költség) nem éri el a minimálbér illetve a garantált bérminimum 30 %-át, nem keletkezik biztosítási jogviszony. Ilyenkor 15 % személyi jövedelemadót kell levonni és 27 % egészségügyi hozzájárulást kell befizetni a megállapított jövedelem után.
2. Amennyiben a jövedelem (bevétel-nyilatkozat szerinti költség) eléri a minimálbér illetve a garantált bérminimum 30 %-át, biztosítási jogviszony keletkezik. Ilyenkor a 15 % személyi jövedelemadón felül le kell vonni 10 % nyugdíjjárulékot, 7 % egészségbiztosítási járulékot és a 27 % szociális hozzájárulási adón felül be kell fizetni 1,5 % szakképzési hozzájárulást is.
Például egy magánszemély arcfestést vállal egy céges gyermeknapi rendezvényen. Ezért őt 30 000 Ft megbízási díj illeti meg. Mivel a 30 000 Ft meghaladja a minimálbér 30 %-ának egy napra jutó összegét, biztosítási jogviszony keletkezik. A magánszemély a 10 % költséghányad elszámolását választja.
Ebben az esetben 27 000 Ft jövedelme keletkezik. A kifizetőnek le kell vonnia
- 15 % személyi jövedelemadót: 4 050 Ft
- 10 % nyugdíjjárulékot: 2 700 Ft
- 7 % egészségbiztosítási járulékot: 1 890 Ft
A magánszemélynek 21 360 Ft kerül kifizetésre. (30 000-4050-2700-1890).
Ezen kívül a megrendelő vállalkozásnak be kell fizetnie:
- 27 % szociális hozzájárulási adót: 7 290 Ft
- 1,5% szakképzési hozzájárulást: 405 Ft
Ha nem kapunk költségnyilatkozatot, akkor a 10 % költséghányad levonásával kell a jövedelmet megállapítani.
Kiemelném még az adószámos magánszemélyekkel kapcsolatban, hogy tevékenységüket alkalomszerűen, eseti jelleggel végzik.
Amennyiben gazdasági tevékenységük rendszeres és üzletszerű, ahhoz már egyéni vállalkozói igazolvány kiváltása szükséges.
