A teljesítési igazolás szerepe abban van, hogy a vevő, a megrendelő igazolja, hogy az áru értékesítője, a szolgáltatás nyújtója, a szerződésben foglalt kötelezettségeit megfelelően teljesítette.
A teljesítési igazolást tehát a megrendelő állítja ki és bocsátja a másik fél rendelkezésére, miután megállapította, hogy minden szerződésszerűen megvalósult.
Az irat jelentősége abban áll, hogy általában ezt követően lehet az ügyletről számlát kiállítani illetve a későbbi viták elkerülése érdekében is hasznos lehet, ha az átvevő a megrendelt árut vagy szolgáltatást dokumentáltan átvette. Ehhez persze elengedhetetlen, hogy csak azután írjuk alá a TIG-et, miután, mindent alaposan ellenőriztünk. Ha nem vagyunk elég körültekintőek, később már nehéz lesz a hibák, hiányosságok bizonyítása.
Egy megfelelően kiállított teljesítési igazolás védelmet is nyújt, mivel esetleges nemfizetés esetén a szolgáltatás nyújtója ennek birtokában hatékonyabban tudja követelését érvényesíteni.
Ellenőrzés során az adóhivatal is gyakran kéri, hogy a számlák, szerződések mellett, a teljesítési igazolásokat is bocsássuk a rendelkezésére. Mindenképpen pozitívum, ha ilyen dokumentum is készül, de fontos tudni, ha a NAV megkérdőjelezi az ügylet valódiságát, nem fog megelégedni egy teljesítési igazolással. Ennél összetettebb bizonyítási eljárásra kell számítani.
Tartalmát tekintve lehet egyszerűbb vagy részletesebb, minél több adatot tartalmaz, később, bármilyen eljárás során, annál nagyobb hasznát lehet venni. Az adatok mennyiségét persze meghatározza az is, hogy mennyire összetett ügyletről van szó.
Amit mindenképpen bele kell írni:
- a teljesítés dátumát,
- a megrendelt áruk vagy szolgáltatások megnevezését,
- azt a tényt, hogy a teljesítés szerződésszerűen megvalósult-e.
Az áfatörvény 163. §-a alapján a számlát a teljesítéstől számított 8 napon belül kell kiállítani. Ezt az előírást nem mindig lehet betartani, különösen akkor nem, ha az üzleti partnernél a jóváhagyás több lépcsőben történik.
Főszabály szerint a teljesítés időpontja az a nap, amikor az ügylet tényállásszerűen megvalósul. Amennyiben a felek a szerződésben teljesítési igazolás kiállításáról is döntenek, két eset jöhet szóba:
- Az egyik, amikor az ügylet annyira összetett, hogy azt csak akkor lehet teljesítettnek tekinteni, ha azt a megrendelő tételesen átveszi. Ekkor a 8 nap az igazolás kiállításának dátumától indul.
- A másik eset, amikor a felek rendelkeznek ugyan a szerződésben igazolás kiállításáról, de ez nem feltétele a teljesítésnek. Ekkor az áfa törvény 55. §-a alapján kell eljárni, vagyis a számlát a tényállásszerű megvalósítástól számított 8 napon belül ki kell állítani.
A másik kérdés, hogy teljesítési igazolás kiállítása esetén mit kell a teljesítés időpontjának tekinteni, amit kötelező elemként a számlán is fel kell tüntetni.
Itt szintén abból kell kiindulni, hogy a felek miben állapodtak meg.
Amennyiben teljesítési igazolás kiállításáról döntenek és valóban az ügyletet követően elengedhetetlen a szerződésszerű megvalósulás részletes ellenőrzése, mert csak ezen ellenőrzést követően tekinthető a szolgáltatás teljesítettnek, akkor a teljesítés időpontja nem a feladat befejezésének napja, hanem a teljesítési igazolása dátuma és a már fent említett 8 nap számítása is ettől a naptól kezdődik.
Amennyiben döntenek ugyan teljesítési igazolás kiállításáról, de arra csak a megfelelő adminisztráció vagy a felek közötti elszámolás miatt van szükség, akkor a teljesítés időpontjának a tényleges megvalósulás időpontját kell tekinteni.
