A kisvállalati adó alanyai szintén a számviteli törvény (2000. évi C. törvény) hatálya alá tartoznak, így tárgyi eszköz beszerzése esetén is vonatkozik rájuk az Szt. 3. § (4) bekezdés 7. pontja.
7. beruházás: a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység (szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés, továbbá mindaz a tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az előkészítést, a lebonyolítást, a hiteligénybevételt, a biztosítást is);
A számviteli törvény szerint a bekerülési érték részét tehát az alábbi tételek képezik:
- nettó vételár,
- teljes egészében le nem vonható áfa,
- a szállítás, rakodás, szerelés, üzembe helyezés költsége,
- közvetítői, bizományi díjak,
- azoknak a tartozékoknak, tartalék alkatrészeknek az értéke, amelyeket a tárgyi eszközzel egy időben szereztek be,
- beszerzéshez kapcsolódó adók, vámok, illetékek, hatósági díjak,
- az igénybe vett hitel költségei, az üzembehelyezésig fizetendő kamat,
- az üzembehelyezésig felmerült biztosítási díj,
- közvetlenül kapcsolódó devizaügylet árfolyamvesztesége, (az árfolyamnyereség csökkenti a bekerülési értéket)
- tervezés, előkészítés, lebonyolítás, betanítás díja.
„beruházás a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység is, az előbbiekben felsorolt, e tevékenységhez hozzákapcsolható egyéb tevékenységekkel együtt;”
Ugyancsak beruházásnak minősül a meglévő tárgyi eszköz bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, élettartamának, teljesítőképességének növelése.
A kisvállalati adó bevezetésének célja a beruházások ösztönzése volt. Ezt biztosítja, hogy a személyi jellegű kifizetéseken felül, akkor kell adót fizetni, ha a tőke- és osztalékműveletek egyenlege pozitív. Ennek leggyakoribb esete az osztalékfelvétel. Tehát, ha a tulajdonos a megtermelt eredmény egy részét vagy egészét a vállalkozásban hagyja, nem kell „nyereségadót” fizetnie.
További lehetőség, hogy az új beruházások értékével nemcsak a tőke- és osztalékműveletek egyenlegét lehet csökkenteni, hanem a személyi jellegű kifizetések összegét is, ami pedig a kiva rendszerében ún. minimum-adó alap. Ennek azonban egyik alapvető feltétele, hogy a cég (elhatárolt) veszteséget és/vagy negatív adóalapot is fel tudjon mutatni.
A kisvállalati adó kapcsán kétféle típusú veszteségleírásról beszélhetünk.
Általános szabályok
Az elhatárolt veszteséggel kizárólag a tőke- és osztalékműveletek eredménye csökkenthető. A vállalkozás hozhat veszteséget még a Tao-s időkből, amit kiegészíthet a kiva alatti időszakban kimutatott negatív egyenleggel.
Speciális szabályok
Ez az előírás teszi lehetővé, hogy a beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközökkel kapcsolatos adóévi kifizetések összege teljes egészében csökkentse a tárgyév és a következő évek adóalapját, legfeljebb azonban a korábbi években felhalmozódott valamint az idei évben elszámolt negatív eredmény összegével.
Kiva alanyok esetében elhatárolt veszteség a társasági adó alanyiság időszakában elszámolt és még fel nem használt veszteség összege, valamint a tőke- és osztalékműveletek negatív eredménye. (A negatív eredmény kifejezésnek ebben az esetben azért van jelentősége, mert nem kimondottan veszteségről beszélünk. Ha pl. a vállalkozás végrehajt egy 5 millió Ft-os tőkeemelést, akkor a tőke- és osztalékműveletek eredménye negatív lesz, amivel már csökkenthető a személyi jellegű kifizetések összege.)
Ha az új beruházás értéke meghaladja a személyi jellegű kifizetések tárgyévi összegét, az a későbbi években is érvényesíthető. A fel nem használt veszteség illetőleg negatív egyenleg is tovább vihető. Azt azonban tudni kell, hogy bármelyiket is használjuk el (a beruházás vs veszteség közül a kisebbet) a másikból is ugyanekkora összeget felhasználtnak kell tekinteni.
(Tegyük fel, hogy volt egy 2 millió Ft-os beruházás, a hozott vesztesége összege pedig 5 millió Ft. Ha a 2 millió Ft-ot teljes egészében felhasználjuk, akkor 3 millió Ft veszteséget tudunk tovább vinni.)
Nem feltétel az új tárgyi eszköz üzembe helyezése, mint ahogy arra vonatkozóan sincs előírás, hogy bizonyos ideig a vállalkozás tulajdonában kell maradnia az adott eszköznek.
Arra azonban figyelni kell, hogy a jogszabály „kifizetésről” beszél. Tehát, ha az eszköz leszállításra kerül, a szállító kiállítja a számláját, de annak pénzügyi rendezése csak a következő évben történik meg, akkor ezzel a beszerzéssel a kiva alapja a tárgyévben nem csökkenthető.
