Munkaviszony esetén a munka törvénykönyve által előírtakat kell betartani, munkaszerződéssel jön létre. Lehet teljes és részmunkaidős. Előnye, hogy minden esetben létrejön a biztosítási jogviszony, azaz a munkabér alapját képezi a majdani nyugdíjnak és a társadalombiztosítási ellátásoknak (pl. táppénz, gyermekgondozási díj), igénybe lehet rá venni a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezményeket.
A munkabérből le kell vonni 10% nyugdíjjárulékot, 7% egészségbiztosítási járulékot és 1,5% munkaerőpiaci járulékot. A munkáltatónak ezen túlmenően be kell még fizetnie 22% szociális hozzájárulási adót és 1,5% szakképzési hozzájárulást.
Munkabér után fizetendő adók és járulékok 2017-ben adókedvezmények figyelembevétele nélkül
Bruttó fizetés | 200.000 Ft | |
személyi jövedelemadó | 15,00% | 30 000 Ft |
nyugdíjjárulék | 10,00% | 20 000 Ft |
egészségbiztosítási járulék | 7,00% | 14 000 Ft |
munkaerőpiaci járulék | 1,50% | 3 000 Ft |
szociális hozzájárulási adó | 22,00% | 44 000 Ft |
szakképzési hozzájárulás | 1,50% | 3 000 Ft |
összes adóteher | 114 000 Ft | |
nettó fizetés | 133 000 Ft |
Megbízási jogviszony esetén csak abban az esetben jön létre a biztosítási jogviszony, ha a megbízási díj eléri a minimálbér 30 %-át illetve egy napra lebontva annak 30-ad részét. Ha nem éri el a megbízási díj a minimálbér 30 %-át (2017-ben 38 250 Ft) akkor azt a nyugdíj számításakor nem veszik figyelembe és egészségügyi ellátásra sem jogosítja a társaság javára munkát végző tagot. A megbízási díjból a vállalkozásnak kell levonnia 15 % személyi jövedelemadót, ezen túlmenően meg kell fizetnie utána a 22 % szociális hozzájárulási adót és a 1,5 % szakképzési hozzájárulást.
A megbízási díjjal kapcsolatban meg kell még említeni, hogy lehetőség van költségek elszámolására. Vagy tételesen vagy az ún. 10 % diktált költséghányad alkalmazásával.
A következő példában ez utóbbit alkalmazzuk.
Megbízási díj adóterhe 2017-ben 10% költséghányad alkalmazásával
Megbízási díj | 30 000 Ft | |
személyi jövedelemadó | 15,00% | 4 050 Ft |
egészségügyi hozzájárulás | 22,00% | 5 940 Ft |
szakképzési hozzájárulás | 1,50% | 405 Ft |
összes adóteher | 10 395 Ft | |
nettó fizetés | 25 950 Ft |
Ha a megbízási díj eléri a minimálbér 30 %-át, már létrejön a biztosítási jogviszony. Ebben az esetben az alábbi közterhekkel kell számolni, mely a megbízási díj összegéből kerül levonásra:
- 15 % személyi jövedelemadó,
- 10 % nyugdíjjárulék,
- 7 % egészségbiztosítási járulék.
Ezen túlmenően a vállalkozásnak még be kell fizetnie 22% szociális hozzájárulási adót és 1,5% szakképzési hozzájárulást.
Megbízási díj adóterhe 2017-ben 10% költséghányad alkalmazásával
Megbízási díj | 150 000 Ft | |
személyi jövedelemadó | 15,00% | 20 250 Ft |
nyugdíjjárulék | 10,00% | 13 500 Ft |
egészségbiztosítási járulék | 7,00% | 9 450 Ft |
szociális hozzájárulási adó | 22,00% | 29 700 Ft |
szakképzési hozzájárulás | 1,50% | 2 025 Ft |
összes adóteher | 74 925 Ft | |
nettó fizetés | 106 800 Ft |
Tagsági jogviszony esetén a tagok ún. minimum járulékfizetésre kötelezettek. Ez azt jelenti, hogy meghatározott összegű járulékot akkor is fizetniük kell, ha egyébként nem vesznek ki pénzt a vállalkozásból. A járulékminimum mértéke a minimálbér %-ban van meghatározva és az alábbiak szerint alakul:
- egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék: a minimálbér 150 %-nak 8,5 %-a,
- nyugdíjjárulék: a minimálbér 10 %-a,
- szociális hozzájárulási adó: a minimálbér 112,5 %-nak 22 %-a,
- szakképzési hozzájárulás: a minimálbér 112,5 %-nak 1,5 %-a.
Amennyiben tulajdonos társas vállalkozóként olyan feladatot lát el, amelyik legalább középfokú végzettséget igényel, akkor a garantált bérminimumot kell alapul venni.
Nézzük meg, hogy mit jelent ez konkrét számokban kifejezve:
Társas vállalkozók járulék-minimum után fizetendő adóterhe 2017-ben
Minimálbér | Garantált bérminimum | ||
127 250 | 161 000 | ||
egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék | 8,50% | 16 224 | 20 528 |
nyugdíjjárulék | 10,00% | 12 725 | 16 100 |
szociális hozzájárulási adó | 22,00% | 31 494 | 39 848 |
szakképzési hozzájárulás | 1,50% | 2147 | 2 717 |
62 590 | 79 193 |
Nem kell megfizetnie a tulajdonosoknak a minimum járulékot, ha az alábbi jogállások valamelyike fennáll:
- legalább 36 órás munkaviszony,
- egyéni vagy (egy másik cégben) társas vállalkozóként már fizet járulékot,
- saját jogú nyugdíjas,
- nappali tagozatos egyetemi, főiskolai hallgató vagy középfokú oktatási intézményben tanul.
A fenti csoportok valamelyikébe tartozó tulajdonosoknak akkor kell adót és járulékot fizetniük, ha ténylegesen vesznek ki pénzt a vállalkozásból.
Példa
A társaság tulajdonosa tagi jogviszonyban látja el tevékenységét, havi 100 000 Ft járandóságot vesz fel. A feladatot ellátásához szakképzettség szükséges.
Járandóság | |||
100 000 Ft | 161 000 Ft | ||
személyi jövedelemadó | 15,00% | 15 000 Ft | |
nyugdíjjárulék | 10,00% | 16 100 Ft | |
egészségbiztosítási járulék | 7,00% | 16 905 Ft | |
munkaerőpiaci járulék | 1,50% | 3 623 Ft | |
szociális hozzájárulási adó | 22,00% | 39 848 Ft | |
szakképzési hozzájárulás | 1,50% | 2 717 Ft | |
összes adóteher | 94 192 Ft | ||
nettó fizetés | 48 373 Ft |
Látható, hogy ebben az esetben 100 000 Ft után 94 192 Ft-ot kell befizetni és 48 373 Ft-ot kap meg a tulajdonos. Bár a járandóság havi 100 000 Ft, mivel tagi jogviszonyban látja el tevékenységét és nincs máshol biztosítási jogviszonya, legalább a minimálbér után meg kell fizetnie a járulékokat.
Alakítsuk át a példát úgy, hogy a cég tulajdonosa heti 20 órát dolgozik, amiért havi bruttó 100 000 Ft munkabért kap.
Járandóság | ||
100 000 Ft | ||
személyi jövedelemadó | 15,00% | 15 000 Ft |
nyugdíjjárulék | 10,00% | 10 000 Ft |
egészségbiztosítási járulék | 7,00% | 7 000 Ft |
munkaerőpiaci járulék | 1,50% | 1 500 Ft |
szociális hozzájárulási adó | 22,00% | 22 000 Ft |
szakképzési hozzájárulás | 1,50% | 1 500 Ft |
összes adóteher | 57 000 Ft | |
nettó fizetés | 66 500 Ft |
Ebben az esetben „csak” 57 000 Ft adóteher keletkezik és 66 500 Ft kerül kifizetésre.
Azt, hogy a tagok milyen jogviszonyban dolgozzanak, mindig egyedileg kell mérlegelni. Van-e máshol legalább heti 36 órás munkahelye, dolgozik-e másik vállalkozásban, esetleg egyéni vállalkozó vagy nyugdíjas. Mennyi pénzt és azt milyen formában szeretné kivenni a vállalkozásból?
A tulajdonosok mellett speciális előírás vonatkozik a vezető tisztségviselő (ügyvezető) járulékfizetési kötelezettségére. Az ügyvezető esetén először meg kell vizsgálni, hogy tulajdonosa-e a vállalkozásnak.
Ha nem tulajdonos, akkor az alábbi két jogviszonyban láthatja el feladatát:
- munkaviszony,
- megbízási jogviszony.
Ebben az esetben egy „külsős” magánszemély fogja vezetni a vállalkozást, akivel a tulajdonosok megállapodást kötnek.
Ha tulajdonos, akkor pedig az alábbi két jogviszonyban végezhet munkát:
- munkaviszony,
- tagi jogviszony.
Ha a vállalkozás vezető tisztségviselője egyben tulajdonos is, két lehetősége van. Vagy munkaszerződést köt a vállalkozással vagy a tagi jogviszonyra tekintettel fizeti meg a közterheket, de legalább a minimumjárulékot.
A társasági szerződés aláírását követően minél előbb be kell küldeni az adóhivatalhoz bejelentőket, lehetőleg még aznap. Ebben az esetben ezt a könyvelőnek papír alapon, az adószám feltüntetése nélkül kell megtennie. (Az adószám megszerzését követően meg kell ismételni a bejelentést.)