A háromféle jogviszony adóterhei és feltételei

Ez írás több mint egy éve született (2017. január 12.), lehet, hogy egyes állítások a törvényi változások okán már nem érvényesek.

Munkaviszony esetén a munka törvénykönyve által előírtakat kell betartani, munkaszerződéssel jön létre. Lehet teljes és részmunkaidős. Előnye, hogy minden esetben létrejön a biztosítási jogviszony, azaz a munkabér alapját képezi a majdani nyugdíjnak és a társadalombiztosítási ellátásoknak (pl. táppénz, gyermekgondozási díj), igénybe lehet rá venni a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezményeket.

A munkabérből le kell vonni 10% nyugdíjjárulékot, 7% egészségbiztosítási járulékot és 1,5% munkaerőpiaci járulékot. A munkáltatónak ezen túlmenően be kell még fizetnie 22% szociális hozzájárulási adót és 1,5% szakképzési hozzájárulást.

Munkabér után fizetendő adók és járulékok 2017-ben adókedvezmények figyelembevétele nélkül

Bruttó fizetés200.000 Ft 
személyi jövedelemadó15,00%30 000 Ft
nyugdíjjárulék10,00%20 000 Ft
egészségbiztosítási járulék7,00%14 000 Ft
munkaerőpiaci járulék1,50%3 000 Ft
   
szociális hozzájárulási adó22,00%44 000 Ft
szakképzési hozzájárulás1,50%3 000 Ft
   
összes adóteher 114 000 Ft
   
nettó fizetés 133 000 Ft



Megbízási jogviszony esetén csak abban az esetben jön létre a biztosítási jogviszony, ha a megbízási díj eléri a minimálbér 30 %-át illetve egy napra lebontva annak 30-ad részét. Ha nem éri el a megbízási díj a minimálbér 30 %-át (2017-ben 38 250 Ft) akkor azt a nyugdíj számításakor nem veszik figyelembe és egészségügyi ellátásra sem jogosítja a társaság javára munkát végző tagot. A megbízási díjból a vállalkozásnak kell levonnia 15 % személyi jövedelemadót, ezen túlmenően meg kell fizetnie utána a 22 % szociális hozzájárulási adót és a 1,5 % szakképzési hozzájárulást.

A megbízási díjjal kapcsolatban meg kell még említeni, hogy lehetőség van költségek elszámolására. Vagy tételesen vagy az ún. 10 % diktált költséghányad alkalmazásával.  

A következő példában ez utóbbit alkalmazzuk.

Megbízási díj adóterhe 2017-ben 10% költséghányad alkalmazásával

Megbízási díj30 000 Ft 
személyi jövedelemadó15,00%4 050 Ft
   
egészségügyi hozzájárulás22,00%5 940 Ft
szakképzési hozzájárulás1,50%405 Ft
   
összes adóteher 10 395 Ft
   
nettó fizetés 25 950 Ft



Ha a megbízási díj eléri a minimálbér 30 %-át, már létrejön a biztosítási jogviszony. Ebben az esetben az alábbi közterhekkel kell számolni, mely a megbízási díj összegéből kerül levonásra:

  • 15 % személyi jövedelemadó,
  • 10 % nyugdíjjárulék,
  • 7 % egészségbiztosítási járulék.

Ezen túlmenően a vállalkozásnak még be kell fizetnie 22% szociális hozzájárulási adót és 1,5% szakképzési hozzájárulást.

Megbízási díj adóterhe 2017-ben 10% költséghányad alkalmazásával

Megbízási díj150 000 Ft 
személyi jövedelemadó15,00%20 250 Ft
nyugdíjjárulék10,00%13 500 Ft
egészségbiztosítási járulék7,00%9 450 Ft
   
szociális hozzájárulási adó22,00%29 700 Ft
szakképzési hozzájárulás1,50%2 025 Ft
   
összes adóteher 74 925 Ft
   
nettó fizetés 106 800 Ft



Tagsági jogviszony esetén  a tagok ún. minimum járulékfizetésre kötelezettek. Ez azt jelenti, hogy meghatározott összegű járulékot akkor is fizetniük kell, ha egyébként nem vesznek ki pénzt a vállalkozásból. A járulékminimum mértéke a minimálbér %-ban van meghatározva és az alábbiak szerint alakul:

  • egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék: a minimálbér 150 %-nak 8,5 %-a,
  • nyugdíjjárulék: a minimálbér 10 %-a,
  • szociális hozzájárulási adó: a minimálbér 112,5 %-nak 22 %-a,
  • szakképzési hozzájárulás: a minimálbér 112,5 %-nak 1,5 %-a.

Amennyiben tulajdonos társas vállalkozóként olyan feladatot lát el, amelyik legalább középfokú végzettséget igényel, akkor a garantált bérminimumot kell alapul venni.

Nézzük meg, hogy mit jelent ez konkrét számokban kifejezve:

Társas vállalkozók járulék-minimum után fizetendő adóterhe 2017-ben

  MinimálbérGarantált bérminimum
  127 250161 000
egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék8,50%16 22420 528
nyugdíjjárulék10,00%12 72516 100
szociális hozzájárulási adó22,00%31 49439 848
szakképzési hozzájárulás1,50%21472 717
    
  62 59079 193



Nem kell megfizetnie a tulajdonosoknak a minimum járulékot, ha az alábbi jogállások valamelyike fennáll:

  • legalább 36 órás munkaviszony,
  • egyéni vagy (egy másik cégben) társas vállalkozóként már fizet járulékot,
  • saját jogú nyugdíjas,
  • nappali tagozatos egyetemi, főiskolai hallgató vagy középfokú oktatási intézményben tanul.


A fenti csoportok valamelyikébe tartozó tulajdonosoknak  akkor kell adót és járulékot fizetniük, ha ténylegesen vesznek ki pénzt a vállalkozásból.

Példa

A társaság tulajdonosa tagi jogviszonyban látja el tevékenységét, havi 100 000 Ft járandóságot vesz fel. A feladatot ellátásához szakképzettség szükséges.

 Járandóság  
 100 000 Ft161 000 Ft 
személyi jövedelemadó15,00% 15 000 Ft
nyugdíjjárulék10,00% 16 100 Ft
egészségbiztosítási járulék7,00% 16 905 Ft
munkaerőpiaci járulék1,50% 3 623 Ft
    
szociális hozzájárulási adó22,00% 39 848 Ft
szakképzési hozzájárulás1,50% 2 717 Ft
    
összes adóteher  94 192 Ft
    
nettó fizetés  48 373 Ft



Látható, hogy ebben az esetben 100 000 Ft után 94 192 Ft-ot kell befizetni és 48 373 Ft-ot kap meg a tulajdonos. Bár a járandóság havi 100 000 Ft, mivel tagi jogviszonyban látja el tevékenységét és nincs máshol biztosítási jogviszonya, legalább a minimálbér után meg kell fizetnie a járulékokat.  

Alakítsuk át  a példát úgy, hogy a cég tulajdonosa heti 20 órát dolgozik, amiért havi bruttó 100 000 Ft munkabért kap.

 Járandóság 
 100 000 Ft 
személyi jövedelemadó15,00%15 000 Ft
nyugdíjjárulék10,00%10 000 Ft
egészségbiztosítási járulék7,00%7 000 Ft
munkaerőpiaci járulék1,50%1 500 Ft
   
szociális hozzájárulási adó22,00%22 000 Ft
szakképzési hozzájárulás1,50%1 500 Ft
   
összes adóteher 57 000 Ft
   
nettó fizetés 66 500 Ft



Ebben az esetben „csak” 57 000 Ft adóteher keletkezik  és 66 500 Ft kerül kifizetésre.

Azt, hogy a tagok milyen jogviszonyban dolgozzanak, mindig egyedileg kell mérlegelni. Van-e máshol legalább heti 36 órás munkahelye, dolgozik-e másik vállalkozásban, esetleg egyéni vállalkozó vagy nyugdíjas. Mennyi pénzt és azt milyen formában szeretné kivenni a vállalkozásból?

A tulajdonosok mellett speciális előírás vonatkozik a vezető tisztségviselő (ügyvezető)  járulékfizetési kötelezettségére. Az ügyvezető esetén először meg kell vizsgálni, hogy tulajdonosa-e a vállalkozásnak.
Ha nem tulajdonos, akkor az alábbi két jogviszonyban  láthatja el feladatát:

  • munkaviszony,
  • megbízási jogviszony.


Ebben az esetben egy „külsős” magánszemély fogja vezetni a vállalkozást, akivel a tulajdonosok megállapodást kötnek.

Ha tulajdonos, akkor pedig  az alábbi két jogviszonyban végezhet munkát:

  • munkaviszony,
  • tagi jogviszony.


Ha a vállalkozás vezető tisztségviselője egyben tulajdonos is, két lehetősége van. Vagy munkaszerződést köt a vállalkozással vagy a tagi jogviszonyra tekintettel fizeti meg a közterheket, de legalább  a minimumjárulékot.

A társasági szerződés aláírását követően minél előbb be kell küldeni az adóhivatalhoz bejelentőket, lehetőleg még aznap. Ebben az esetben ezt a könyvelőnek  papír alapon, az adószám feltüntetése nélkül kell megtennie. (Az adószám megszerzését követően meg kell ismételni a bejelentést.)

Vágner Emília

Könyvelő, adótanácsadó