Sokat írtam már a kisvállalati adó (kiva) előnyeiről és a vállalkozók körében is igyekszem népszerűsíteni, mert azt gondolom, hogy kevesen vannak, akiknek ne érné meg jobban, mint a társasági adó alanyiság. Ilyenkor év végén még nagyobb hangsúlyt kapnak ezek a kérdések, mivel számos esetben december 31-ig kell dönteni olyan kérdésekben, amely egy vállalkozás következő évi adófizetését kedvezően befolyásolja.
A december 31-hez kapcsolódó határidőről ebben a bejegyzésben írtam bővebben:
Határidő: december 31.
Ha optimalizálni szeretnéd adófizetésedet, a december 31-i határidőre célszerű fokozottan figyelni, mert számos olyan választási lehetőség van az adórendszerben, amelyről eddig az időpontig lehet nyilatkozni. Ha az előírt változás-bejelentő nyomtatványok beküldése nem történik meg legkésőbb az év utolsó napján, akkor minden marad a régiben, egy évet kell várni az újabb lehetőségig.
A kiva esetében meg van az a szabadság, hogy év közben is választható, tehát bejelentést követően a következő hónap első napjától már a kisvállalati adóalany az adott társaság. Az évközi választásnak az a hátránya, hogy a megelőző (taós) időszakot le kell zárni, beszámolót kell készíteni, közzétenni és az arra kötelezetteknek könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell. Ezzel egyidejűleg be kell nyújtani a törtévre vonatkozó társasági és iparűzési adó bevallásokat is. Természetesen mindezeket január 1-jei átlépéskor is meg kell csinálni, de akkor az év vége miatt egyébként is zárjuk az adott üzleti évet.
Belátható, hogy mindenkinek kényelmesebb, ha az adott társaság január 1-jétől jelentkezik be a kiva alá.
Vannak azonban olyan élethelyzetek, amelyek ezt felülírják.
Az egyik ilyen, amikor egy vállalkozó például márciusban értesül arról, hogy milyen előnyei vannak a kivának és mennyivel kevesebb adót kellene neki fizetnie, mint taó alanyként. Ebben az esetben nem hivatkozhatunk a kényelemre, mert, ha tegyük fel, hogy április 1-jével áttér, akkor nagy valószínűséggel már idén jelentős összegű adót tud megtakarítani, még akkor is, ha az áttérésnek lehetnek bizonyos költségei. (pl. könyvelő, könyvvizsgáló díjazása) Természetesen ilyenkor nem várunk év végéig.
A másik eset ennek fordítottja, amikor nem január 1-jével tér át, hanem február elején. És itt érkezünk meg a címben is szereplő, fejlesztési tartalékhoz.
A fejlesztési tartalékról itt írtam bővebben:
Fejlesztési tartalék
A társasági adó mérséklésének egyik módja, ha fejlesztési tartalékot képezünk. Ez azt jelenti, hogy arra vállalunk kötelezettséget, hogy nyereségünk egy részét az elkövetkező években beruházásra fordítjuk, így ezen összeg után most nem kell társasági adót fizetni.
A lényege nem sokat változott az elmúlt években, de a bejegyzéshez képest mindenképpen új, hogy nem az adózás előtti eredmény 50, hanem 100 %-áig képezhető. Mindenesetre, ha valaki ebben gondolkodik, feltétlenül el kell olvasni a tao törvény vonatkozó, hatályos előírásait.(7. § (1) f, (15), (15a))
Ha adott egy vállalkozó, aki most még a társasági adó alanya, de jövőre szeretne a kiva szerint adózni és az elkövetkező években nagyobb összegű beruházást is tervez, akkor neki nem célszerű december 31-én váltani, mert az utolsó tao bevallásban már nem lehet fejlesztési tartalékról dönteni. Ő úgy tud jelentős összegű társasági adót megspórolni, ha február 1-jén lép be a kivába, és az év végi társasági adó bevallásban fejlesztési tartalék képzésével csökkenti a tao összegét.
Nagyon fontos, hogy nemcsak a társasági adó bevallásban kell feltüntetni a fejlesztési tartalékot, hanem a számviteli beszámolóban is meg kell jeleníteni. Ez technikailag, a számviteli törvény előírása szerint, úgy történik, hogy az eredménytartalékból a képzett összeget át kell vezetni a lekötött tartalékba. Ennek az a célja, hogy a beruházásra félretett pénzt ne fizesse ki a vállalkozó osztalék címén. A bankszámlán természetesen nem kell ezt az összeget elkülöníteni, de fontos, hogy osztalékfizetési korlátként ki legyen mutatva.
A fejlesztési tartalék egyfajta „előrehozott értékcsökkenés”, mivel a beszerzett tárgyi eszközök értékcsökkenése a társasági adó alapját már nem fogja csökkenteni. Az elkövetkező években több társasági adót kell fizetni amiatt, mert az eszközök értékcsökkenése a társasági adó számításakor nem jelenik meg költségként. Ennek ellenére azt gondolom, hogy a fejlesztési tartalék mégis előnyös, mert egyszerre egy nagyobb összegű adót lehet megspórolni, amit később kell több év alatt visszafizetni. De, ha a Társaság már a kiva hatálya alatt működik tovább, ennek a továbbiakban nem lesz jelentősége, mert a kiva alapját nem befolyásolja a társasági adó törvény szerint elszámolható értékcsökkenés.
Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy a beruházásra fordítható négy év a kiva alatt is ketyeg, és ha nem valósulnak meg az elképzelések, a korábban megtakarított társasági adót késedelmi pótlékkal együtt meg kell fizetni.
