Mind az adózásban, mind a hétköznapi életünkben hozzászoktunk már a különböző rövidítésekhez, legyen az akár magyar, akár valamilyen nemzetközi mozaikszó. Napra pontosan egy évvel ezelőtt került bevezetésre az EPR díj (extend producers responsibility), azaz kiterjesztett gyártói felelősség díja, idén júliusban pedig a DRS (Deposit and Return System) debütál.
Az egyszerű fogyasztók mindebből egyelőre az üzletekben kihelyezett visszaváltó automatákat vették észre, azonban a különböző italokat gyártó vállalkozásoknak számos kihívással (regisztráció, engedélyezések) kellett megküzdeniük az elmúlt hónapokban.
Rengeteg tudnivaló van a témával kapcsolatban, én most arra vállalkoztam, hogy a legfontosabb, általános információkat gyűjtsem össze, amivel tisztában kell lennie azoknak a vállalkozásoknak, akik különböző csomagolású (fém, üveg, műanyag) italokat forgalmaznak, akár kereskedőként, akár vendéglátósként.
2024. június 30-án lejárt a türelmi idő és kizárólag a 450/2023 (X.4.) kormányrendeletben meghatározott kötelezően visszaváltási díjas csomagolású italtermékek hozhatók forgalomba.
„kötelezően visszaváltási díjas termék:
- a tej és tejtartalmú italtermék kivételével
- a fogyasztásra kész vagy koncentrátum italtermék
- fogyasztói, közvetlen, műanyag, fém vagy üveg alapanyagú, palack vagy doboz formájú,
- nem újrahasználható vagy újrahasználható csomagolása,
- amely 0,1–3 literig terjedő űrtartalommal bír,
- ide nem értve a csekély mennyiségű kibocsátó által forgalomba hozott italtermék csomagolását.
(Csekély mennyiségű kibocsátó, az a gyártó, amely által forgalomba hozott italtermék mennyisége az előző évben nem haladta meg az 5 000 darabot. Ők tehát mentesülnek a szabályozás alól.)
A fogalmi meghatározásból is kitűnik, hogy a kötelezően visszaváltási díjas termékeken belül meg kell különböztetni
az újrahasználható és a
nem újrahasználható termékeket.
Ezen kívül a rendelet tartalmazza az önkéntesen visszaváltási díjas termék fogalmát is, amely a gyártó által önkéntesen „visszaváltható” megjelöléssel előállított és forgalomba hozott terméket jelöl.
A kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termék után darabonként 50 forint visszaváltási díj fizetendő.
A kötelezően visszaváltási díjas, újrahasználható termék darabonként fizetendő visszaváltási díját a gyártóhatározza meg. (Ez a már jól ismert betétdíjas göngyöleg.)
A forgalmazónak a visszaváltási díjat minden esetben fel kell számolni a vevőnek, kivéve, ha az értékesítés során az italtermék csomagolása nem kerül átadásra a fogyasztó részére.
A visszaváltási díj összegét a számlán vagy a nyugtán a termék árától elkülönítve kell feltüntetni. A nem újrahasználható termékek esetén, ahol a visszaváltási díj összege 50 Ft, visszaváltási díjat áfa nem terheli. (Áfa törvény hatályán kívüli értékesítés)
Az újrahasználható csomagolás értékesítése azonban, az eddigi szabályoknak megfelelően áfás értékesítés.
A gyártónak kell gondoskodnia a kötelezően visszaváltási díjas terméken a Kormányrendelet 1. melléklet szerinti jelölés jól látható helyen, tartósan megmaradó és jól olvasható feltüntetéséről. A kötelezően visszaváltási díjas termékek csak az alábbi megjelöléssel hozhatók forgalomba.
Az áfát tehát már említettem, nem újrahasználható csomagolású termék forgalmazása esetén a visszaváltási díj áfamentes, újrahasználható csomagolás esetén pedig áfás.
Mindkét esetben az értékesítés könyvelésekor a vállalkozás árbevétele nő, azaz mind a termékértékesítés ellenértékét, mind a kiszámlázott visszaváltási díjat a vállalkozás árbevételeként kell könyvelni. Ha a fogyasztó visszaváltja a csomagolást, akkor a forgalmazó árbevétele csökken.
Az áru beszerzésekor pedig mind a termékbeszerzést, mind a visszaváltási díj az ELÁBÉ-ra kerül. (Eladott áruk beszerzési értéke) Amikor az étterem vagy a kiskereskedő visszaküldi a csomagolást a nagykereskedőnek akkor csökken az ELÁBÉ összege.
Új előírás, hogy a nem újrahasználható csomagolás visszaváltási díját (tehát az 50 Ft-okat), az iparűzési adó alapjának számításakor figyelmen kívül kell hagyni. Tehát sem az árbevételbe nem számítható bele, sem az árbevételt csökkentő árubeszerzés (ELÁBÉ) értékébe.
