Az egyéni vállalkozókat érinti az a változás, mely szerint a szünetelés kezdő napjától az addig végzett tevékenységre tekintettel befolyt ellenérték illetve felmerült kiadás a szüneteltetés kezdő napját megelőző napon megszerzett bevételnek illetve elszámolt költségnek minősül.
(A jelenlegi szabályok szerint abban az adóévi bevallásban kell figyelembe venni, amelyikben a bevétel jóváírásra kerül.)
A módosítás 2024. január 1-jén lép hatályba, azzal, hogy a 2023. december 31-én szünetelő egyéni vállalkozóknak még a december 31-én hatályos előírásokat kell alkalmazniuk.
A módosítás következtében összhangba került a személyi jövedelemadó, a társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség is, ugyanis mindhárom adónemet úgy kell fizetni, hogy a bevételt a szüneteltetés kezdő napját megelőző napon kell megszerzettnek tekinteni.
Még egy jelentős változás kerül bevezetésre 2024. január 1-jétől az egyéni vállalkozókkal kapcsolatban, mely szerint a szüneteltetés csak egész hónapra értelmezhető. Vagyis megszűnik az arányosítási szabály. Amennyiben a szüneteltetés hónap közben kezdődik, a közterheket a teljes hónapra meg kell fizetni.
Itt is él az átmeneti szabály, mely szerint az új előírást a 2024. január 1-jét követően megkezdett szüneteltetésre kell alkalmazni.
A külföldiek vonatkozásában változás, hogy az általuk megszerzett béren kívüli juttatásnak illetve egyes meghatározott juttatásnak minősülő jövedelem az ő esetükben is szociális hozzájárulási adó köteles lesz. A szabályozás augusztus 14-től hatályos.
A Tbj. törvény az alábbiak szerint definiálja a külföldinek minősülő személyt:
„4. § E törvény alkalmazásában:
1. Belföldi:
1.1. Magyarország területén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személy,
1.2. a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy (a továbbiakban: a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy), aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint
1.3. a hontalan.
12. Külföldi: az a természetes személy, aki nem minősül belföldinek.”
Ugyancsak a külföldieket érinti az a módosítás, mely szerint 2023. augusztus 14-től nem lehet érvényesíteni a munkaerőpiacra lépők utáni kedvezményt a harmadik állam állampolgárainak minősülő munkavállalók után. (Harmadik állam az EGT és a Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény hatálya alá nem tartozó állam)
A tudományos területen dolgozókat érinti az a változás, miszerint már a doktori képzésben részt vevő munkavállalók után is lehet szociális hozzájárulási kedvezményt érvényesíteni. A jelenlegi 500 ezer Ft azonban megszűnik, helyette a minimálbér kétszerese lesz a figyelembe vehető kedvezmény alapjának a maximuma.