Blog | Konyvelesobudan.hu
Blogger
Google+
Facebook
Youtube
Pinterest

Blog

Béren kívüli juttatások: 2015. január 1.-től érvényes változások

Az alábbi bejegyzésben a béren kívül adható juttatásokkal kapcsolatos, 2015. január 1-jén bevezetett változásokat tekintjük át. 
 

Értékcsökkenés elszámolása ingatlan bérbeadása esetén

A bérbeadást végző magánszemély a bevétellel szemben elszámolhatja az ingatlan értékcsökkenését és felújítási költségét. Az ingatlan jellegétől függően évi 2-6 % értékcsökkenés számolható el.
A beton, vasbeton, égetett tégla, kő építmények hosszú élettartamúnak számítanak, ezekre évi 2 % értékcsökkenés számolható el. 
 

Változások a családi kedvezményben

Fokozatosan nő a két eltartottat nevelők által érvényesíthető családi kedvezmény összege.
Az adóalap kedvezmény mértéke havi
78 125 Ft (2016)
93 750 Ft (2017)
109 375 Ft (2018)
125 000 Ft (2019).

Első házasok kedvezménye

 
Minden olyan pár, ahol legalább az egyik fél első házasságát köti, együttesen, jogosultsági hónaponként 31 250 Ft-tal csökkentheti személyi jövedelemadó alapját. Ez havi 5 000 Ft adómegtakarítást jelent páronként. 
 
A jogosultsági hónapok száma maximum 24, első hónapnak a házasságkötést követő hónapot kell tekinteni. Utoljára abban a hónapban vehető igénybe, amelyet követően a pár családi kedvezményre válik jogosulttá. 
 

Egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem bevallása

A mentesített keretösszeg fogalmának bevezetése is már kedvező fordulat volt az egyszerűsített foglalkoztatás keretén belül dolgozó magánszemélyeknek.

Kis- és középvállalkozások kedvezménye a társasági adó törvényben

A társasági  adóalapot akkor lehet csökkenteni, ha a cég ill. a megvalósított beruházása megfelel az alábbi feltételeknek:
 
1. Az adóév utolsó napján a társaság kis-és középvállalkozásnak minősül.
2. A beruházás eredményeként egy korábban még használatba nem vett ingatlan vagy a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz kerül üzembe helyezésre,(tehát ami közvetlenül szolgálja a vállalkozás tevékenységét).

Osztalék utáni adót kiváltó adó

 

 

A fent nevezett adónem abban az esetben merül fel, ha valaki úgy kerül át egyik adónem hatálya alól  egy másik alá, hogy közben kikerül a Számviteli törvény hatálya alól. Ebben az esetben ugyanis megszűnik a vagyonkimutatás, a korábban a cég működése során elért eredményt „le kell adózni.”

Mikor kell mégis adóbevallást benyújtaniuk a katásoknak?

A  helyi adókról  szóló törvény szabályozza azokat az eseteket, amikor egy kiadózó vállalkozásnak  a főszabálytól eltérően, mégis adóbevallást kell benyújtania.
 
1. Ha adóalanyisága bármely ok miatt megszűnik vagy szünetel. Ekkor a megszűnés ill. a szüneteltetés  hónapjának utolsó napját követő 15 napon belül kell adóbevallást benyújtani. Ebben az esetben  a még fennálló adókötelezettséget meg is  kell fizetni, illetve az esetleges többlet visszaigényelhető.

A KATA és a helyi iparűzési adó

A kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) alá tartozó adóalany helyi iparűzési adóját  háromféleképpen állapíthatja meg.
 
1) Megállapíthatja az általános szabályok szerint, amikor is a nettó árbevételéből levonja 
  • az elábét és a közvetített szolgáltatásokat,
  • az alvállalkozói teljesítéseket,
  • az anyagköltséget,
  • alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségeit.

 

KATA és a 6 millió forint

Egy katás vállalkozás évi 6 millió forintig csak a tételes adót fizeti, efölött már a 40 % -os mértékű adó is terheli.
 
Ne felejtkezzünk el arról, hogy ez a 6 millió forint egész évre, azaz 12 hónapra vonatkozik. Tehát, ha ezt hónapokra lebontjuk, akkor ez havi 500 000 Ft-ot jelent. Ezzel az 500 000 Ft-tal, mint szorzószámmal kell számolni például abban az esetben, ha valaki tevékenységét év közben kezdi.  Ugyanez érvényes, ha 30 napnál hosszabb a kieső idő, ebben az esetben nem kell megfizetni a katát, de erre a hónapra az 500 000 Ft sem vehető figyelembe.

Oldalak

Zircon - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.