2016. április 2-ai hatállyal módosult néhány, a pénztárgépek használatával kapcsolatos előírás.
Ezek közül, a legnagyobb várakozás azt előzte meg, hogy mely vállalkozói kör kerül be azok közé, akiknek kötelező lesz nyugtaadási kötelezettségüket pénztárgéppel teljesíteni.
Ezek a következők:
· gépjármű-javítási, karbantartási (45.20), gépjármű-alkatrész kiskereskedelmi (45.32.), motorgép-alkatrész kereskedelmi , javítási tevékenységet végzők (45.40.)
· plasztikai sebészek,
· fizikai közérzetet javító (96.04) , testedzési szolgáltatást nyújtók (93.13)
Nekik 2016. szeptember 30-ától kell pénztárgéppel rendelkezniük.
Természetesen számukra is meg van a lehetősége annak, hogy pénztárgép használata helyett valamennyi vevőjüknek számlát állítsanak ki. A számla kötelező tartalmi elemei közzé tartozik a vevő neve és címe, így a vásárlás során a vevőnek ezt közölnie kell az eladóval. Amennyiben ezt nem szeretné, úgy a vásárlás nem jöhet létre. Erre fel kell hívni a vásárlók figyelmét, ezért célszerű a vállalkozásnál jól látható helyen egy tájékoztatót elhelyezni.
Pénztárgép „mellőzése” esetén nem szabad elfelejtkezni arról sem, hogy minden hónap 15-éig adatot kell szolgáltatni az adóhatóságnak. A nyomtatványban tételesen fel kell sorolni minden olyan számlát, amely magánszemély felé lett kiállítva és amelyet a vásárló készpénzben egyenlített ki.
Ezen túlmenően további módosítások is kerültek be a rendeletbe:
1. Hogyan kell a bevételt utólag rögzíteni, ha az adóalany ideiglenesen nem tudja a pénztárgépét használni? Például áramszünet van vagy a pénztárgép meghibásodott, esetleg ellopták azt.
Ebben az esetben külön adóügyi napot kell nyitni. Az érintett időszak (tehát amikor nem tudtuk a pénztárgépet használni) egy-egy napjának bevételét egy nyugtán, forgalmi gyűjtőnként egy tételben kell rögzíteni. Ezt követően az adóügyi napot le kell zárni. (Indokolt esetben el lehet járni úgy is, hogy egy-egy nap bevételét több nyugtán rögzíti a kereskedő.)
Amennyiben az adózó cserepénztárgépet kap és abban az AEE (adóügyi ellenőrző egység) átszemélyesítésre került, a fenti szabályok nem alkalmazhatók.
2. Mikor kérhető egyedi mentesítés?
Az adózó kérhet az adattovábbítás alól felmentést, ha a pénztárgép olyan helyen található, ahol elektronikus hírközlő hálózat nem áll rendelkezésre és az nem is biztosítható (pl. külső antennával) vagy az adóalany számára aránytalan terhet jelent.
Ugyancsak kérhető egyedi mentesítés, ha a vállalkozó tevékenységét közfeladatot ellátó intézményben végzi és a pénztárgép működése zavarja az intézmény feladatainak ellátását.
3. Üzembe helyezési kód igénylése, bejelentett adatok megváltozása
Az adatok bejelentésével kapcsolatban új előírás, hogy a pénztárgép üzemeltetési helye mellett be kell jelenteni a pénztárgép üzemeltetési módját is. Például, hogy a pénztárgépet egy meghatározott pénzátvételi helyen, több pénzátvételi helyen, mozgóboltban esetleg tartalék pénztárgépként kívánja üzemeltetni.
Meg kell adni az üzlet TEÁOR szerinti tevékenységét, ezen kívül, ha a pénztárgépet cserepénztárgépként vagy bérbeadás céljából kívánják üzemeltetni, az üzemeltetés célját is jelölni kell.
4. Átszemélyesítés
Korábban, ha a pénztárgép üzemeltetőjének személyében változás következett be, az adóügyi ellenőrző egységet (AEE) cserélni kellett. A jogszabály módosítása lehetővé tette a pénztárgép átszemélyesítését. Ezt azt jelenti, hogy a pénztárgépet el lehet adni az AEE-vel együtt, azonban a korábbi üzemeltetőnek gondoskodnia kell az adatok kiolvasásáról.
5. Éves felülvizsgálat
Az éves felülvizsgálat két részből áll.
· Forgalmazói szoftver-felülvizsgálat. Ez a forgalmazó kötelezettsége, melynek során ellenőrzi, hogy az általa forgalmazott pénztárgépeknél az AEE szoftver megfelel-e a jogszabályoknak ill. módosítja azt, amennyiben a jogszabály változott.
· Szervizes helyszíni vizsgálat. Évente kell elvégeztetnie az üzemeltetőnek. Ekkor a szerviz ellenőrzi, hogy nem történt-e a pénztárgépen illegális beavatkozás, annak működése megfelel-e az előírásoknak, szükség esetén cseréli az AEE akkumulátorát. Az éves felülvizsgálatot a szerviznek a pénztárgépnaplóban kell dokumentálnia.
6. Pénztároló eszköz (kassza) pénztárgéphez rendelése
Új előírás, hogy a pénztárgéphez pénztároló eszközt kell csatlakoztatni. Az ebben lévő pénzkészletnek összeg és összetétel szerint meg kell egyeznie az értékesítések és egyéb pénzmozgások egyenlegével. Összetétel alatt azt kell érteni, hogy mennyi készpénz, vásárlási utalvány, kupon stb. található a pénztárgépben.
7. Pénztárgépnapló
A pénztárgépnaplóba bejegyzést az üzemeltető, a forgalmazó és a műszerész tehet.
8. Cserepénztárgép
Az üzemeltető kérésére a forgalmazó köteles (és nem a szerviz) a javítás idejére cserepénztárgépet biztosítani. A cserepénztárgépet az üzemeltető részére átszemélyesítik majd a pénztárgép visszaadásakor visszaszemélyesítik. Ha a cseregép nem alkalmas az átszemélyesítésre, akkor átmenetileg 2016. december 31-ig működhet a vállalkozás olyan pénztárgéppel, ami nincs átszemélyesítve.
Cserepénztárgép használata esetén az utólagos rögzítésre vonatkozó előírások (1. pont) nem alkalmazhatók.
