Szinte napra pontosan 2 hónap van hátra március 15-éig. A jelenlegi szabályok szerint ez a végső határideje a kft-k törzstőkéjének 3 millió forintra emelésének.
Az előző évben sok bejegyzést írtam erről a témáról, igyekeztem valamennyi lehetőséget megismertetni, hogy mindenki kiválaszthassa azt, ami neki a leginkább megfelel.
A törzstőke felemelésére, többek között, az alábbi lehetőségek vannak:
- Pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás
- Tagi kölcsön apportálása, tőkeemelés eredménytartalékból
- Tőkeemelés a fel nem vett osztalékból
A számviteli törvény 2016 nyarán történt módosításának köszönhetően még egy lehetőség adódott, ami szintén az osztalék felhasználásán keresztül segít a probléma megoldásában.
A törvény 37 §-a változott, az eredménytartalékot növelő tételek közé bekerült egy újabb lehetőség, nevezetesen:
„a még be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítéseként (a jegyzett, de még be nem fizetett tőke feltöltésére) a külön jogszabályban meghatározottak szerint átvezetett összeget.”
Mind a cégalapításkor, mind a tőkeemeléskor lehetőség van arra, hogy a tagok maguk határozzák meg, hogy a pénzbeli hozzájárulást mikor, milyen mértékben bocsátják a cég rendelkezésére. De tisztában kell lenniük azzal, hogy ha
- a fennmaradó összeg befizetése több, mint egy év múlva esedékes,
vagy - a tagok a pénzbetét felénél kisebb összeget kötelesek befizetni
addig osztalék nem fizethető, amíg a tagra jutó nyereség és az általa teljesített vagyoni hozzájárulás a törzstőke összegét el nem éri.
Mindezek azt jelentik, hogy a pénzbeli hozzájárulás úgy is teljesíthető, hogy a bejegyzett törzstőkét az előírt határidőig nem ténylegesen befizetik, hanem a ki nem fizetett nyereség terhére töltik fel.
Példa
„X” Kft-nek két tagja van „A” és „B”, akik 50-50 %-ban tulajdonosok a cégben. A 2017. január 31-én megtartott taggyűlésen a tulajdonosok úgy döntenek, hogy a cég jegyzett tőkéjét a törvényi előírásoknak megfelelően 3 millió forintra emelik. A tőkeemelést pénzbeli hozzájárulással kívánják teljesíteni.
„A” tag 2017. április 30-án a Kft bankszámlájára utalja a rá eső 1 250 ezer forintot.
A 2016. május 15-én megtartott taggyűlésen elfogadják a cég éves beszámolóját, melyben a tagok 1-1 millió forint osztalékot hagynak jóvá.
Mivel „A” tag teljesítette pénzbeli hozzájárulását, ő a jóváhagyott osztalékot felveheti.( A tényleges kiutaláskor a kft, mint kifizető, feladata, hogy a 15 % szja-t és a 14 % eho-t levonja és csak a „nettó” osztalékot fizesse ki.)
Mivel „B” tag nem rendezte tartozását, ezért az üzletrészére arányosan járó osztalék összege részére nem fizethető ki, hanem az, az eredménytartalékon keresztül a jegyzett, de be nem fizetett tőke összegét csökkenti.
„B” tag „osztaléka” ebben az esetben nem adózik, a jóváhagyott összeg „egy az egyben” csökkenti a tartozását. Neki akkor kell adót fizetni, ha például üzletrészét eladja vagy a vállalkozás jogutód nélkül megszűnik.
