A vállalkozás tulajdonosainak lehetősége van az üzleti év során osztalékelőleget felvenni, amennyiben a kifizetés nem veszélyezteti a cég pénzügyi és vagyoni helyzetét.
Az osztalékelőleg fedezete a tárgyévben elért eredmény és a már korábban képződött, fel nem használt eredménytartalék.
Az új Ptk már nem írja elő, hogy osztalékelőleg kifizetésének lehetőségét a társasági szerződésnek tartalmaznia kell, így ha a társaság megfelel a feltételeknek, szabadon kifizethető.
(Az új Ptk. előírásait azok a vállalkozások alkalmazhatják, amelyek már áttértek annak hatálya alá.)
Feltételek:
- Közbenső mérleg igazolja, hogy meg van az osztalékelőleg fizetésének a fedezete. Ehhez megfelel egy hat hónapnál nem régebbi éves beszámoló vagy közbenső mérleg.
- Az osztalékelőleg összege maximum a tárgyévi eredmény és a fel nem használt eredménytartalék lehet.
- Itt is figyelni kell a számviteli törvény által előírt osztalékfizetési korlátra: a kifizetést követően az értékelési tartalékkal és a lekötött tartalékkal csökkentett saját tőke nem lehet kisebb mint a jegyzett tőke összege.
Amennyiben az üzleti év zárását követően kiderül, hogy a vállalkozásnak nem keletkezett akkora eredménye, amely a kifizetett osztalékelőleget indokolná, a tagoknak vissza kell azt fizetni és a kifizetett összeget ill. annak egy részét adott kölcsönné kell minősíteni, amely után kamatot kell fizetni.
Osztalékelőleget csak az előző üzleti év zárása után, az éves beszámoló elfogadását követően lehet kifizetni.
Kifizetéskor le kell vonni a 15% személyi jövedelemadót, a „nettó” összeg megy a magánszemélynek, az adó pedig az adóhatóságnak.
A magánszemélynek a kapott osztalékelőleget, mint tájékoztató adatot kell a személyi jövedelemadó bevallásában feltüntetni, mivel ez még nem tekinthető végleges jövedelemnek.
Mindaddig nem fizethető, amíg a tagok a vállalt pénzbeli hozzájárulásukat nem teljesítették. Ideértve a törzstőke 3 millió forintra történő felemelést és befizetését is.
