Neked megéri a kiva? | Konyvelesobudan.hu
Blogger
Google+
Facebook
Youtube
Pinterest

Neked megéri a kiva?

Közeleg az év vége, ilyenkor többet gondolkodunk azon, hogy lehetne-e valamit másképp csinálni a következő évben, hogy még eredményesebben tudjuk működtetni vállalkozásunkat. Könyvelőként én abban tudok segíteni, hogy az igen összetett és bonyolult magyar adózási rendszerben megtaláljuk azokat a lehetőségeket, amelyeket kihasználva legálisan tudjuk csökkenteni a befizetendő adót. Kiváló lehetőség erre a kisvállalati adó (kiva), amelynek ugyan számtalan előnye van, mégsem alkalmas minden vállalkozásnak.


Két posztban már írtam róla hosszabban:

ezúttal csak röviden összefoglalnám a lényeget.






Kinek érdemes tehát választania a kivát:
  • akinek alkalmazottai vannak, mert a bérek után szociális hozzájárulási adó+ szakképzési hozzájárulás helyett (összesen 17 %) kivát kell fizetni, melynek mértéke 11 % lesz januártól.
    250 000 Ft bér esetén ez 15 000 Ft megtakarítás havonta. A társadalombiztosítási járulék és az szja ugyanolyan mértékű, mint a társasági adó esetén.
  • akik nyereségesen működnek, de osztalékot többnyire nem vesznek fel. A nyereség után ugyanis nem kell adót fizetni (ellentétben a 9 %-os társasági adóval), ha viszont a tulajdonos úgy dönt, hogy osztalékot vesz fel a vállalkozásból, akkor a kiva mértéke, mint „nyereségadó” 11 %. (Itt tehát magasabb adót kell fizetni, mint a tao esetében, de esetenként még így is megérheti.) A 11 % kifizetése után a magánszemélyt terhelő szja és a szociális hozzájárulási adó ugyanolyan, mint tao esetében.
  • akinek nincs „elszállva” a pénztára.  Önmagában a magas pénztárállomány nem probléma, a gond akkor van, ha az folyamatosan növekszik, nincs költségszámlákkal alátámasztva, nincs befizetve a bankba.
    Meg kell állapítani pénztár esetében az ún. mentesített keretösszeget. Ez vagy a 2021. január 1-i pénztárállomány, vagy a 2021. évi bevétel 5 %-a (nyilván a magasabbat kell választani), de min. 1 millió ft. Ha 2021. december 31-én a mentesített keretösszegnél több pénz van a pénztárban, a fölöttes részre meg kell fizetni a kiva-t. Ha sok pénz jön be év végén, megoldás a banki befizetés. De elengedhetetlen a készpénz állomány folyamatos monitorizálása. (A Paypal és a Barion is készpénznek minősül.)
  • Iparűzési adó tekintetében döntési helyzetben van a vállalkozó, mert választhatja a klasszikus, főszabály szerinti módozatot:
    Iparűzési adó alap=Árbevétel-Áruk-Alvállalkozók-Közvetített szolgáltatások-Anyagok
     Vagy lehet az iparűzési adó alapja a kiva alap 1,2-szerese.
    Tegyük fel, hogy a vállalkozás nem vesz fel osztalékot, a pénztára is mentesített keretösszegen belül maradt és van 1 alkalmazottja, akinek a havi bruttó bére 300 000 Ft.
     

Ekkor a kiva alap: 12*300 000=3 600 000 Ft
Iparűzési adó alap: 4 320 000 Ft
2 %-os adómérték esetén 86 400 Ft iparűzési adót kell fizetni egész évre.
Nagyon sok esetben derül ki, hogy jóval alacsonyabb így a helyi adó összege.

Kivába belépni bármelyik hónap 1-jén lehet, kilépni viszont csak december 31-én. Nyilván ilyenkor január közeledtével célszerű, ekkor jár a legkevesebb adminisztrációval.
 A kivába belépéskor ugyanis üzleti évet kell zárni, beszámolót kell összeállítani, közzéteni, sőt a könyvvizsgálatra kötelezett cégeknek még auditáltatniuk is kell ezt az év közi beszámolót.

Ha valaki január 1-jével be szeretne lépni, akkor a bejelentést még decemberben be kell küldeni.

 

Tudni kell még hogy kivába történő belépés előtt a társasági adó bevallásban fejlesztési tartalékot képezni nem lehet.

Könyvelés, beszámolókészítés, áfabevallások, bérszámfejtés stb. minden ugyanúgy történik, csak a bérek után szociális hozzájárulási adó+szakképzési hozzájárulás helyett kiva-t kell számolni. Év végén pedig tárasági adó helyett kiva-t, ha van osztalékfelvét, vagy túl sok a készpénz.

Zircon - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.