A meghatározott feltételek teljesülése esetén a munkáltató köteles a munkába járással kapcsolatos kiadásokat (legalább az előírt mértékben) a munkavállaló részére megtéríteni. E költségtérítés az szja törvény szerint a magánszemély adómentes bevételének minősül. (1995. évi CXVII. törvény 25 § (2)). A feltételeket a 39/2010. (II.26.) Kormányrendelet szabályozza.
Mely utazások költsége téríthető meg?
- közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között helyközi utazással, illetve (átutazás céljából) helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás, (napi munkába járás)
- a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között történő napi munkába járás és hazautazás, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét sem helyi, sem helyközi közlekedéssel nem tudja elérni vagy olyan helyi közösségi közlekedési eszközzel tudja elérni, amelynek közlekedési útvonalát kifejezetten a munkáltató elérhetőségének biztosítása céljából létesítették vagy módosították. (napi munkába járás)
Mint látható, a munkáltató elsősorban a közigazgatási határon kívülről történő napi munkába járás költségeit téríti meg. Azonban, ha a munkáltató (közigazgatási határon belül) földrajzilag úgy helyezkedik el, hogy oda közösségi közlekedéssel nem lehet eljutni vagy olyan (közigazgatási határon belüli) járatot kell igénybe venni, amelyet kifejezetten ebből a célból létesítettek vagy útvonalát emiatt módosították, akkor szintén adni kell az utazási költségtérítést.
- hazautazás: a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer a lakóhelyre történő oda- és visszautazás. Ha valaki az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztásban dolgozik, akkor havonta négyszer kaphat ilyen térítést. (hazautazás)
Például, ha valaki albérletben lakik egy nagyobb városban, az albérletből (mint tartózkodási helyről) jár napi szinten dolgozni, a munkáltató megtéríti a hétvégéi hazautazási költségeinek előírt mértékét.
Milyen közlekedési eszközt lehet igénybe venni?
- vonatot (2. osztályú),
- autóbuszt,
- hévet,
- hajót, kompot, révet,
- légi közlekedési járművet (ezt kizárólag hazautazás céljából)
Hogyan történik az utazási költségtérítés elszámolása?
Egyrészt lehetőség van arra, hogy a munkavállaló a megvásárolt jegyeket vagy bérleteket átadja a munkáltatónak, másrészt a munkáltató nevére szóló számla alapján is elszámolhatnak.
Az utazási költségtérítés igénybevételével egyidejűleg a munkavállalónak nyilatkoznia kell lakóhelyéről és tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e.
Milyen mértékben kell a munkáltatónak a munkavállaló utazási költségeit megtérítenie?
Mind a napi munkába járás, mind a (hétvégi) hazautazás esetén a fizetendő költségtérítés mértéke a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás esetén azok árának legalább 86%-a.
Ez azt jelenti, hogy lehet adni adómentesen ennél többet is, de a jegy vagy bérlet árának 86%-át meg kell téríteni. A juttatás akkor is adómentes, ha 100 %-ot térít a munkáltató, de annál többet nem lehet.
Hazautazás esetén a havonta adómentesen adható költségtérítés összege maximalizálva van. Ennek felső határa 2016-ban 35 200 Ft volt, a 2017-es szám jelenleg még nem ismert.
Autóval nem is lehet munkába járni?
De igen. A munkáltatónak lehetősége van arra is, hogy napi munkába járás és hazautazás esetén a költségtérítést az alábbi adatok alapján állapítsa meg:
- közforgalmi úton mért oda-vissza távolság,
- munkában töltött napok,
- hazautazással töltött napok száma,
- kilométerenként 15 Ft adómentes juttatás.
Nem előírás, hogy a gépjármű a munkavállaló tulajdonában legyen. Ha több munkavállaló utazik egy autóban, a juttatás abban az esetben is mindenkinek jár. Sőt, akkor is jár a költségtérítés, ha a munkavállaló nem autóval, hanem például kerékpárral jut el a munkahelyére.
A kormányrendelet ugyanakkor rögzíti, hogy melyek azok az esetek, amikor a munkáltatónak a jegy vagy a bérlet térítése helyett kötelező a 15 Ft/km jutatást adni.
- a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye és a munkavégzés helye között nincs közösségi közlekedés,
- a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudná igénybe venni a közösségi közlekedést,
- ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága vagy súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni,
- a munkavállalónak óvodai vagy bölcsődei ellátást igénybe vevő gyermeke van.
A mozgáskorlátozott és a súlyosan fogyatékos személyek valamint a kisgyermekes szülők esetében akkor is jár a költségtérítés, ha a munkába járás a közigazgatási határon belül történik.
