Ezekben a hetekben, hónapokban zárjuk a 2019-es évet, készülnek a beszámolók. Egyre több vállalkozás szembesül azzal, hogy árbevétele, alkalmazottainak létszáma az elmúlt időszakhoz képest jelentősen megnőtt, a cég könyvvizsgálatra kötelezetté vált. Vagy mégsem? Mikor kötelező a könyvvizsgálat?
A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, továbbá az összevont (konszolidált) éves beszámoló a számviteli törvény előírásai szerint készült, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad a vállalkozó vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről.
A törvény előírása szerint kötelező a könyvvizsgálat minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál. Minden olyan esetben, amikor a könyvvizsgálat nem kötelező, a vállalkozó dönthet arról, hogy a beszámoló felülvizsgálatával megbíz-e könyvvizsgálót.
Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül:
- az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió forintot, és
- az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.
Nagyon fontos, hogy a két feltételnek együtt kell teljesülnie ahhoz, hogy a vállalkozás felmentést kapjon a könyvvizsgálati kötelezettség alól.
Példa
- A Társaság nettó árbevétele 2017-ben 257 millió Ft volt, 2018-ban 328 millió Ft, 2019-ben várhatóan 350 millió Ft lesz. A vállalkozó által foglalkoztatottak átlagos létszáma 15 fő.
A 2019-es év ellenőrzésével még nem kell a Társaságnak könyvvizsgálót megbíznia, mivel a megelőző két év (2017. és 2018. év) árbevételének átlaga nem éri el a 300 millió Ft-ot.
Amennyiben a várakozásoknak megfelelően a 2019. évet 350 millió Ft árbevétellel zárja, úgy 2020-ra már könyvvizsgálót kell választaniuk.
- Ha ugyanennek a vállalkozásnak az átlagos létszáma ezekben az években több mint 50 fő lenne, akkor már kötelező lenne a könyvvizsgálat, mert csak az egyik feltételt tudta teljesíteni.
- A Társaság nettó árbevétele 2017-ben 257 millió Ft volt, 2018-ban 428 millió Ft, 2019-ben várhatóan 215 millió Ft lesz. A vállalkozó által foglalkoztatottak átlagos létszáma 15 fő.
A 2019-es évet könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell, mert a megelőző két év árbevételének átlaga 342 millió Ft.
Jogelőd nélkül alapított vállalkozónál, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének vagy mindkettőnek az adatai hiányoznak vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható adatokat és a megelőző (első) üzleti évi (éves szintre átszámított) adatait kell figyelembe venni.
Példa
- A vállalkozást 2019. március 1-jén alapították, elszámolt nettó árbevétele 256 milliót Ft. Az elért bevételt éves szintre átszámolva 307 200 ezer Ft-ot kapunk, amely meghaladja a 300 millió Ft-ot, tehát ez a társaság már az első üzleti évétől kezdve könyvvizsgálatra kötelezett.
- A vállalkozást 2018. szeptember 1-jén alapították, elszámolt nettó árbevétele 67 millió Ft. Az elért bevételt éves szintre átszámolva 201 millió Ft-ot kapunk. A 2019-es évben 350 millió Ft árbevételt könyvelhetett el a Társaság, a két év átlaga 275 500 ezer Ft, tehát még a 2019-es évet sem kell könyvvizsgáltatni.
Mindenképpen kötelező a könyvvizsgálat:
- annál kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál, ahol a könyvvizsgálatot jogszabály írja elő,
- a takarékszövetkezeteknél,
- a konszolidálásba bevont vállalkozásoknál,
- a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél,
- annál a vállalkozónál, amelyik a 4. § (4) bekezdése szerint – a megbízható és valós kép érdekében – a kivételes esetben eltér a törvény előírásaitól,
- a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál.
Ugyancsak nem mentesül az a vállalkozó, amelynek a tárgyév mérleg-fordulónapján 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt köztartozása van. Ha például ez a köztartozás 2018. december 31-én állt fenn, a cég 2019. üzleti évét kell könyvvizsgálóval ellenőriztetni.
A számok alapján úgy tűnhet, hogy könyvvizsgálót csak a nagyobb vállalkozásoknak kell választaniuk.
Ugyanakkor a számviteli törvény előírja, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adójáról (kata) és az egyszerűsített vállalkozói adóról (eva) szóló törvény hatálya alól kikerülő, kettős könyvvitelt folytató közkereseti társaságnak, betéti társaságnak, egyéni cégnek, valamint ügyvédi irodának nyitó mérleget kell készítenie. A nyitó mérlegbe az eszközöket piaci értéken, a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő, a céltartalékokat a számított, a törvény előírásainak megfelelő összegben, a saját tőkét az eszközök és a kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat is) különbözetének összegében kell figyelembe venni. A nyitó mérlegbe felvett eszközök és források értékének valódiságát könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni.
Tehát ezekben a napokban, mindazon vállalkozásoknak, amelyek 2019. december 31-ig az eva szerint adóztak és bevételi nyilvántartást vezettek, 2020. január 1-jére nyitó mérleget kell összeállítaniuk, amelyet könyvvizsgálóval is ellenőriztetni kell.
Ugyanez elmondható minden olyan vállalkozóról is, amelyek a katából lépnek ki.
