Már csak 15 nap és indul az online számlázás: Te tudsz helyesen számlázni? | Konyvelesobudan.hu
Blogger
Google+
Facebook
Youtube
Pinterest

Már csak 15 nap és indul az online számlázás: Te tudsz helyesen számlázni?

Jövő hónap első napjával elindul az online számla adatszolgáltatás, aminek következtében nagyobb valószínűséggel fognak kiderülni a számlázás során elkövetett kisebb-nagyobb hibák.



Számlázó programmal, online számlázóval nem túl bonyolult kiállítani egy számlát, de speciális esetekben számos kérdés merülhet fel.

A számla kötelező tartalmi elemeit az Áfatörvény 169. §-a tartalmazza. Ezt én itt most nem idézném, ugyanazt tudnám felsorolni, amit Te magad is el tudsz olvasni. Helyette néhány olyan kérdésre térnék ki, amelyek  időnként felmerülnek számla-kiállítás során.



Mikor kell feltüntetni a vevő adószámát?

2017 óta akkor kell feltüntetni a vevő adószámát, ha az áthárított adó összege eléri vagy meghaladja a 100 ezer forintot és a szolgáltatás nyújtója, termék értékesítője gazdasági céllal belföldön telepedett le. Egyéb esetben a vevő adószámát nem kell ráírni a számlára. (Persze nem is tilos.) Az eladó adószámának viszont szigorúan rajta kell lennie a kiállított bizonylaton.

Milyen dátumokat kell feltüntetni a számlán?

A jogszabály szerint a számlának kötelezően tartalmaznia kell a számla kibocsátásának a keltét. Amennyiben az ügylet teljesítése nem a számla kibocsátásának napjára esik, úgy a teljesítés időpontját is fel kell tüntetni. A fizetési határidő nem kötelező tartalmi eleme a számlának, de természetesen semmi nem tiltja, hogy szerepeljen rajta. (A kötelező elemeken túlmenően bármit rá lehet írni a számlára.)

Sokat segít a helyes számlázás elsajátításában, ha megjegyzed, hogy teljesítés időpontja, mindig az adott gazdasági eseménynek van és nem a számlának.

Így, ha helyesbítened vagy sztornóznod kell egy számlát, fogod tudni, hogy a számla kelte  a kiállítás napja lesz (elvileg nem is adhatsz meg más dátumot) , a teljesítés időpontja pedig az eredeti számlán szereplő teljesítési időpont. Egy ügylet egyszer teljesül, függetlenül attól, hogy arról esetleg több bizonylat készül.

Mire figyelj oda, ha a kibocsátott számlád nem tartalmaz áthárított adót?

Számos oka lehet annak, hogy a kiállított számládon áfát nem szerepeltetsz. Ilyen eset lehet, ha alanyi adómentes adózó vagy, ha a különbözet szerinti szabályozás vonatkozik rád, ha közösségen belül adómentesen értékesítesz, ha a gazdasági esemény a fordított adózás alá esik.

Ilyen esetben mindig fel kell tüntetni a számlán, hogy miért nem számítasz fel áfát.
Soha ne adj ki „áfamentes” számlát úgy, hogy nem szerepel a számládon, hogy ennek mi az oka. Maga az ügylet nem feltétlenül áfamentes, csupán arról van szó, hogy az adót nem Neked kell megfizetned.

Mit kell tudni a devizában kibocsátott számlákon felszámított adó „forintosításáról”?

Évek óta megvan a lehetőség arra, hogy belföldi adóalanyok egymás között devizában számoljanak el, egymás felé devizás számlát állítsanak ki.  Leginkább az árfolyamkockázat mérséklése céljából döntenek így.

Hogyan lehet biztosítani azt, hogy az egyik fél által befizetett adó megegyezzen a másik fél által levont adóval? A két vállalkozás ugyanis nem feltétlenül ugyanazon az árfolyamon forintosítja az ellenértéket.

Erre az a megoldás született, hogy a számlát kiállító fél feltünteti a számlán az áthárított adó összegét forintban is és a befogadónak ezt az összeget lehet levonásba helyeznie. Előfordulhat, hogy a könyveiben nála nem ez az összeg szerepel, ilyenkor a különbözetet el kell számolnia mint egyéb bevétel (ha többet tud levonni, mint amennyit saját árfolyama lehetővé tenne) vagy egyéb ráfordítás.
Ha tehát nálad is előfordul, hogy olyan számlát állítasz ki devizában, amely áthárított adót is tartalmaz, soha ne felejtsd el az áthárított adó összegét forintban is feltüntetni.

Meddig kell a számlát kibocsátani?

Az áfatörvény szerint a számlát az ügylet teljesítéséig (előleg esetén az összeg átvételéig, jóváírásáig), de legfeljebb attól számított ésszerű határidőn belül kell kibocsátani.

Mit is jelent ez a gyakorlatban?

  1. Készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő megtérítés esetén haladéktalanul.
  2. Előleg átadása esetén szintén haladéktalanul.
  3. Az utalásos számlákat a teljesítést követő 15 napon belül kell kiállítani. A bankszámlára utalt előleg esetén szintén 15 napod van a számlát megírni.
  4. Közösségen belüli adómentes termékértékesítés és Közösségi szolgáltatásnyújtás esetén legkésőbb a teljesítést követő hónap 15. napjáig kell a számlát kibocsátani.

Mikor nem kell számlát kiállítani?

  1. Nem kell számlát kibocsátani, ha nem történik termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás. Így például kártérítésről, ajándékutalvány értékesítéséről, perköltségről nem készül számla.
  2. Bruttó 900 ezer forint értékhatár alatt, amennyiben a vevő nem adóalany (magánszemély) és nem kér számlát. (Előlegnél ugyanez, bruttó 900 ezer forint alatt nem kötelező a számla.)  Teljesített ügylet esetén ilyenkor nyugtát kell adni, míg előleg fizetés esetén a nyugta sem kötelező, de a pénzátvételt mindenképpen dokumentálni kell.
  3. Szintén nem kötelező számlát kibocsátani olyan tevékenységről, amely közérdekű illetve speciális jellegére tekintettel adómentes. Ide az áfatörvény 85.§ (1) és 86.§ (1) bekezdése alapján adómentes ügyletek sorolandók. Pl. humánegészségügy, oktatás (meghatározott feltételek teljesülése esetén), biztosítási tevékenység, ingatlan bérbeadás.

Ilyenkor megfelel valamilyen egyéb (számviteli) bizonylat kiállítása. A gyakorlat persze azt mutatja, hogy a vállalkozásoknak az a legegyszerűbb, ha számlát állítanak ki. Természetesen ez is megengedett.

 

Hasznosnak találtad ezt a bejegyzést? Oszd meg ismerőseiddel is!

Még több tanácsra van szükséged? Találkozzunk személyesen (Budapest III. kerület), írj e-mailt vagy telefonálj!

Iratkozz fel hírlevelünkre, és olvasd el 13 + 1 ingyenes adótippünket!

 

Feliratkozás 13+1 adótipp sorozatra

Zircon - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.