Kockázatok és megoldások: közösségi termékértékesítés a gyakorlatban 2.

Ez írás több mint egy éve született (2019. november 26.), lehet, hogy egyes állítások a törvényi változások okán már nem érvényesek.

A közösségi értékesítések adómentességével kapcsolatban a másik gyakori dilemma, hogyan lehet igazolni, hogy a termék elhagyta az ország területét. Ezt az áfatörvény egyáltalán nem részletezi és most is csak uniós jogszabályba került bele.  Ez azonban ugyanolyan hatállyal bír, mintha az áfa törvény írná elő. (282/2011. EU Tanácsi Végrehajtási Rendelet 45a. cikk)

A rendelet kimondja, hogy az alább felsorolt bizonylatok megléte esetén vélelmezni kell, hogy a termékeket más tagállamba kiszállították. Felmerül a kérdés, hogy csak ezek a bizonylatok fogadhatók el vagy más dokumentumokkal is igazolható a kiszállítás. Szakértők véleménye szerint más dokumentumok is elfogadhatók, azokat azonban a jogszabály vélelme nem védi. Így azokat egyedileg kell megvizsgálni és minősíteni, hogy alkalmasak-e a kiszállítás igazolására.

Nézzük meg először, hogy milyen bizonyítékok vannak felsorolva a már idézett jogszabályban:

45a) cikk (3) bekezdés a) pont:

a termék feladására vagy fuvarozására vonatkozó dokumentumok (aláírt CMR-dokumentum, CMR-fuvarlevél, hajóraklevél, az áru fuvarozója által kiállított számla)

45a) cikk (3) bekezdés b) pont:

  1. a termék feladására vagy fuvarozására vonatkozó biztosítási kötvény, a termék feladásának vagy fuvarozásának kifizetését igazoló banki dokumentumok,
  2. közjogi hatóság (pl. közjegyző) által kiállított közokirat, amely igazolja a termék rendeltetési tagállamba történő megérkezését,
  3. a rendeltetési tagállamban a raktár üzemeltetője által kiállított átvételi elismervény, amely igazolja a terméknek az adott tagállamban való tárolását.

A rendelet külön szabályozza,  hogy melyek azok a dokumentumok amelyek megléte elfogadható ha az eladó fuvarozza vagy fuvaroztatja a terméket és melyek azok amelyek akkor támasztják alá a közösség területére történő szállítást, ha a vevő a fuvarozó vagy fuvaroztató.
 

Ha az eladó vagy a nevében eljáró fuvaroz, akkor vélelmezhető a kiszállítás ha

a  45a) cikk (3) bekezdés a) pontban felsorolt dokumentumok közül legalább kettő (egymásnak nem ellentmondó) a birtokában van, vagy

a 45a) cikk (3) bekezdés a) pontban és a 45a) cikk (3) bekezdés b) pontban felsoroltak közül egy-egy   egymásnak nem ellentmondó bizonylat van a birtokában.

Ha vevő vagy a nevében eljáró fuvaroz, akkor vélelmezhető a kiszállítás ha az eladó birtokában van

a vevő nyilatkozata arról, hogy az árut a vevő (vagy a nevében eljáró személy) adta fel vagy fuvarozta el és a nyilatkozaton szerepel a rendeltetési állam is és

birtokában van

a  45a) cikk (3) bekezdés a) pontban felsorolt dokumentumok közül legalább kettő (egymásnak nem ellentmondó)  vagy

a 45a) cikk (3) bekezdés a) pontban és a 45a) cikk (3) bekezdés b) pontban felsoroltak közül egy-egy   egymásnak nem ellentmondó bizonylat.

Ezen túlmenően törekedni kell arra, hogy  minél több dokumentumot be tudjon  mutatni az eladó, amivel igazolja, hogy terméke elhagyta az ország területét és értékesítése megfelel az adómentesség feltételeinek.

Továbbra is nagyon nehéz bizonyítani a kiszállítást, ha az ügylet szereplői maguk fuvarozzák a terméket, ilyenkor megnő a jelentősége az olyan egyéb dokumentumoknak, amelyek ugyan a rendeletben nincsenek konkrétan felsorolva, nem vélelmezik egyértelműen a kiszállítást, mégis az eset összes körülményeinek vizsgálatakor igazolhatják a kiszállítást. (Pl. kiküldetési rendelvény, üzemanyag számla, fuvarlevél).

A bejegyzés első felét ITT tudod elolvasni >>

Vágner Emília

Könyvelő, adótanácsadó