Készpénzfizetési korlátozásról röviden

Ez írás több mint egy éve született (2015. február 10.), lehet, hogy egyes állítások a törvényi változások okán már nem érvényesek.

Már több, mint 2 éve 2013.január 1-jétől került be az adózás rendjéről szóló törvénybe, hogy a 1,5 millió forintnál magasabb készpénzmozgást az adóhatóság szankcionálja. Nézzük meg, hogy pontosan kiket és milyen esetekben érint a fenti korlátozás.

• A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózók közötti ügyleteket kell  figyelembe venni. Ide tartoznak (Art. 38 §)

1. belföldi jogi személyek (kft, rt, bt, kkt)

2. az áfa fizetésére kötelezett magánszemély (az egyéni vállalkozó is).

Nem tartozik ide tehát a munkavállaló és a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemély.

• A 1,5 millió forintos határt havonta, szerződésenként nem szabad túllépni.

• A termékértékesítéssel, szolgáltatásnyújtással kapcsolatos  ügyleteket érinti a korlátozás. Nem szabad elfelejtkezni az előlegről, a foglalóról sem, mert azok is az  ellenérték részét képezik.

• Az összeghatárt bruttó összegnek kell tekinteni.

• A 1,5 millió forint fölött teljesített készpénzes kifizetések esetén a fölötte eső részt 

20 % mulasztási bírsággal szankcionálja az adóhivatal, mely bírsággal mind a kifizető, mind az összeg átvevője sújtható.

Figyelemmel kell lenni arra, hogy ugyanazon felek között létrejött  szerződéseket, egy szerződés alapján teljesített készpénzszolgáltatásnak kell tekinteni, ha megállapítható, hogy a jogügylet a nem rendeltetésszerű joggyakorlás miatt került több szerződésben meghatározásra. Vagyis, ha egy ügylet azért lett több szerződésben szabályozva, hogy a készpénzfizetés korlátozásával kapcsolatos szabályokat a felek megkerüljék.

A  bankszámlák közötti utaláson kívül megoldás lehet, az eladó bankszámlájára történő közvetlen készpénzbefizetés vagy például a kompenzáció, de akár a bankkártyás fizetés is.

Vágner Emília

Könyvelő, adótanácsadó