Így módosult a különböző juttatások adózása!

Ez írás több mint egy éve született (2019. október 16.), lehet, hogy egyes állítások a törvényi változások okán már nem érvényesek.

A vállalkozásoknak a magánszemélyek felé történő különböző juttatások esetén elengedhetetlen a helyes besorolás. Ilyen esetben azt kell eldönteni, hogy az adott juttatás:

  1. adómentes juttatás,
  2. béren kívüli juttatás,
  3. egyes meghatározott juttatás,
  4. egyik sem.

2019. január 1-jétől már csak a Szép kártya három alszámlájára utalt támogatás minősül béren kívüli juttatásnak, feltéve, ha nem lépjük át, sem az egyes alszámlákra vonatkozóan meghatározott értékhatárt, sem az éves rekreációs keret összeget.

A keret összeg költségvetési szerv munkáltatók esetében 200 ezer forint, egyéb munkáltatók esetében 450 ezer forint fejenként.

Az egyes alszámlák vonatkozásában az alábbi értékhatárokat kell szem előtt tartani:

  • szálláshely: 225 ezer forint,
  • vendéglátás: 150 ezer forint,
  • szabadidő: 75 ezer forint.

Ezen összeghatárokon belül a vállalkozónak a juttatás után a jelenlegi szabályok szerint 15 % személyi jövedelemadót és 17,5 % szociális hozzájárulási adót kell fizetni.

A kiva szerint adózókat pedig 15 % személyi jövedelemadó és 13 % kisvállalati adó terheli.

2019. január 1-jétől kizárólag az szja törvény 70. §-ában felsorolt juttatások tekinthetők egyes meghatározott juttatásnak. Ide tartoznak:

  • a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás,
  • a cégtelefon magáncélú használata,
  • az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba célzott szolgáltatásra  befizetett összeg,
  • a munkáltató által szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgató részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel,
  • reprezentáció és üzleti ajándék címén adott termék és szolgáltatás,
  • csekély értékű ajándék, amely 2019-től csak évi egy alkalommal juttatható a minimálbér 10 százaléka erejéig,
  • az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető – jóhiszemű eljárása ellenére – nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet,
    továbbá az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul) a kifizető által viselt költség
  • a kifizető által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem,
  • az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá,
  • az értékhatárt meghaladóan a SZÉP kártya alszámlájára adott juttatás, valamint a rekreációs keretösszeget meghaladó juttatás.

Látható, hogy számos, tavaly még hatályban lévő juttatási forma kikerült az egyes meghatározott juttatások köréből. (Például az Erzsébet utalvány, iskolarendszerű képzés munkáltató által történő átvállalása, helyi utazási bérlet, személyi biztosítás)

Megszűnt az a lehetőség is, hogy a munkáltató belső szabályzat alapján vagy minden munkavállalójára nézve azonos feltételekkel adhasson bármilyen juttatást, mely korábban szintén egyes meghatározott juttatásnak minősült.

Ezeknél a juttatási formáknál az adó alapja a juttatás összegének 1,18-szorosa. Az adó mértéke pedig 15 % személyi jövedelemadó és 17,5 % szociális hozzájárulási adó.

Kivás cégek esetén kicsit furcsán alakul az adó számítása. Nekik az szja számításakor alkalmazni kell az 1,18-as szorzót, míg a kiva számításakor egyszerűen 13 % adót kell fizetni, nem kell az adóalapot módosítani.

Amennyiben egyik csoportba sem lehet a juttatást besorolni, tehát nem minősül sem béren kívüli, sem egyes meghatározott juttatásnak és nem is tekinthető adómentesnek, akkor a felek között fennálló jogviszonyként adózik.

Vágner Emília

Könyvelő, adótanácsadó