Így értékeld a vevőidet! | Konyvelesobudan.hu
Blogger
Google+
Facebook
Youtube
Pinterest

Így értékeld a vevőidet!

A vevők, ügyfelek, vendégek, páciensek megfelelő értékelése mindig nagyon fontos egy vállalkozás életében, mert így biztosíthatod, hogy folyamatosan ügyfeleidnek tudd őket vagy újra és újra visszatérjenek és Téged válasszanak.



Most azonban a vevők (és ideértve minden egyéb más követelést) számviteli értékeléséről lesz szó. Az év zárása során ugyanis minden vállalkozónak értékelnie kell az ún. nyitott (még be nem folyt) követeléseit és attól függően, hogy lát-e esélyt a rendezetlen számlák (akár részbeni) kiegyenlítésére vagy sem értékvesztést kell elszámolni, a behajthatatlan követeléseket pedig ki kell vezetni a könyvekből.

De hogyan kell értékelni a követeléseket?

Ehhez először is két időpontot kell tisztázni:
1. A mérleg fordulónapja, az a nap, amelyre vonatkozóan a számviteli beszámoló készül, az üzleti év utolsó napja, mely az esetek többségében december 31-e.
2. A mérlegkészítés időpontja a fordulónapot követi. A beszámoló összeállítását megelőzően eddig az időpontig kell figyelembe venni az előző évvel kapcsolatos ügyletek hatásait.





Azokat a  követeléseket, amelyek a mérleg fordulónapján még fennálltak és a mérlegkészítés időpontjáig sem folytak be, a mérlegkészítés időpontjában ismert információk alapján kell értékelni  és ha szükséges értékvesztést kell elszámolni. A követelések értékelését a vevők, az adósok minősítése alapján kell elvégezni.

Például, ha egy kiállított számládnak a fizetési határideje szeptember 30-án lejárt, december 31-én még szintén nyitott követelésként tartod nyilván és még a mérlegkészítés időpontjáig sem fizették ki (legyen a mérlegkészítés időpontja február 28.), akkor utána kell nézni, hogy mi a helyzet ezzel a vevővel.

Miért nem tud fizetni? Indítottak-e ellene végrehajtási vagy felszámolási eljárást? Kért-e csődeljárást maga ellen? Lehet, hogy neki sem fizetnek az ügyfelei és haladékot kér tőled. Fel kell keresni, információt kell gyűjteni. Mindig a vevőt, az adóst kell minősíteni és nem magát a követelést.

Értékvesztés elszámolása vagy a behajthatatlan követelés kivezetése?

Kezdjük az utóbbival. A számviteli törvény megfogalmazása szerint az követelés az alábbi esetekben minősül behajthatatlannak:

1. a követelésre a végrehajtási eljárás során nincs fedezet,
2. a követelést a hitelező (vagyis a Te vállalkozásod) csődeljárás, felszámolási eljárás keretében elengedte,
3. a követelésre nincs fedezet és erről a felszámoló igazolást adott,
4. a követelés ellenében átvettél ugyan valamilyen eszközt, de annak értéke nem fedezi a követelés értékét és erre szintén felszámolás, adósságrendezési eljárás során kerül sor,
5. a behajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés összegével,
6. bíróság előtt nem lehet érvényesíteni,
7. elévült.

Ezek a követelések a könyvekből kivezethetők és a társasági adó törvény is elismeri a ráfordítást, ha az megfelelően dokumentálva van. Ellenkező esetben adóhiányt kockáztatsz.

Amennyiben vannak olyan követeléseid, amelyek a fenti feltételeknek nem felelnek meg (többsége gondolom ilyen lesz) akkor értékvesztést kell elszámolnod. Ennek során meg kell határozni, hogy kb. mekkora hányada nem fog befolyni és azt (a behajthatatlanhoz hasonlóan) egyéb ráfordításként kell elszámolni.

Ha az összegyűjtött információk alapján úgy ítéled meg, hogy a fizetési nehézségekkel küzdő ügyfeled  a számlák ellenértékének 30 %-át tudja kifizetni, akkor az ellenérték 70 %-át értékvesztésként kell elszámolnod, mégpedig úgy, hogy valamennyi kifizetetlen számlájára vonatkozóan ezt az arányt kell alkalmazni.

Értékvesztés elszámolása során a követelés a könyvelésben marad, nem lesz onnan kivezetve, de csökkentett összegben lesz kimutatva a mérlegben, biztosítva ezzel az adatok valódiságát.
Amennyiben mégis több folyik be, mint amennyivel kalkuláltál, akkor az elszámolt értékvesztés egy részét vagy egészét vissza kell írni.

Az  elszámolt értékvesztést a társasági adó nem ismeri el, az elszámolt ráfordítás adóalapot növelő, míg a visszaírás (ami bevételként jelentkezik a könyvekben) adóalapot csökkentő tétel.
Kivétel azért van, ha adósod több mint 365 napja tartozik Neked és Te erre értékvesztést számoltál el, akkor az ellenérték 20%-át a társasági adó is elismeri mint ráfordítást, kivéve, ha a követelés elévült vagy bíróság előtt nem érvényesíthető.

Ötvözzük a kettőt!

Az is gyakori eset, hogy elszámoltál értékvesztést egy követelésre, ami később behajthatatlannak minősül. Ekkor az a helyes eljárás, ha kivezeted az értékvesztéssel csökkentett követelést és ezt tekinted behajthatatlannak.

Tegyük fel, hogy volt egy 100 000 Ft-os követelésed, amelyre elszámoltál 30 000 Ft értékvesztést. Ez a követelés most 70 000 Ft értékben szerepel a könyveidben. Információid szerint ez a követelés már nem fog befolyni, megfelel a számviteli törvény valamelyik feltételének és erről igazolásod is van. Ekkor a 70 000 Ft értében nyilvántartott követelésedet kivezeted, elszámolsz 70 000 Ft ráfordítást és ez lesz az az összeg, amit a társasági adó is elismer, mint ráfordítást.

Maga a behajthatatlanság nagyon bosszantó egy vállalkozás életében, mert azontúl, hogy nem fizették ki a munkádat, Te befizetted az áfát, leadóztad a nyereséged, még arra is időt kell fordítanod és  pénzt kell költened, hogy behajtsd azt ami egyébként jár Neked. Ilyenkor gyakran felmerül kérdésként, hogy le lehet-e stornózni a számlát.

Sajnos, ha az ügylet megvalósult, erre nincs lehetőség. Ha gyakran előfordul, hogy késve vagy egyáltalán nem fizetik ki a számládat, számodra megoldás lehet a pénzforgalmi áfa elszámolás.

Hasznosnak találtad ezt a bejegyzést? Oszd meg ismerőseiddel is!

Még több tanácsra van szükséged? Találkozzunk személyesen (Budapest III. kerület), írj e-mailt vagy telefonálj!

Iratkozz fel hírlevelünkre, és olvasd el 13 + 1 ingyenes adótippünket!

 

Feliratkozás 13+1 adótipp sorozatra

Zircon - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.