Hogyan áfáznak a rendezvények?

Az ún. határon átnyúló szolgáltatások számlázásakor – annak érdekében, hogy az áfa összegét helyesen tüntessük fel – először azt kell eldönteni, hogy hol van a teljesítés helye.

Főszabály szerint,

  1. amennyiben a megrendelő adóalany, a teljesítés helye az a hely, ahol a megrendelő gazdasági céllal letelepedett,
  2. amennyiben a megrendelő nem adóalany, a teljesítés helye az hely, ahol a szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal letelepedett.

Ez a szabály, nemcsak a Közösségen belüli szolgáltatásnyújtásokra igaz, hanem akkor is, ha a megrendelő ún. harmadik országban telepedett le.

A teljesítés helyének helyes megállapítása azért elengedhetetlen, mert ha az külföldre mutat, akkor az ügyletet magyar áfa nem terheli, ellenkező esetben a szolgáltatás ellenértékét a magyar áfa törvény szabályai szerint kell számlázni.

A főszabály mellett itt is számos kivétellel kell szembenézni, egyik ilyen a kulturális, művészetitudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatások. Ide tartoznak a különböző vásárok, kiállítások, konferenciák is.

Az ilyen típusú rendezvényeknél a szolgáltatás tartalmát kell pontosítani.

Amennyiben a szolgáltatás tartalma abban áll, hogy az belépést biztosít az eseményre (nevezzük azt akár belépőjegynek vagy részvételi díjnak) a teljesítés helye ott van, ahol az eseményt ténylegesen megrendezik.  Ha egy külföldi fél (függetlenül attól, hogy vállalkozás vagy magánszemély) belépőjegyet vásárol egy Magyarországon megrendezett vásárra, magyar áfával terhelt számlát fog kapni.

Azonban rendezvényszervezési szolgáltatás megrendelése esetén, ha például egy adóalanynak minősülő külföldi fél arra ad megbízást egy magyar vállalkozásnak, hogy szervezzen meg egy termékbemutatót Magyarországon, akkor már a főszabályt kell alkalmazni. Az ügylet teljesítési helye a szolgáltatást igénybevevő gazdasági célú letelepedésének a helye lesz, azt magyar áfa nem terheli.

Kapcsolódó tartalmak:

Határidő: december 31.

2023. november 29.

Vágner Emília

Könyvelő, adótanácsadó