A társasági adó mérséklésének egyik módja, ha fejlesztési tartalékot képezünk. Ez azt jelenti, hogy arra vállalunk kötelezettséget, hogy nyereségünk egy részét az elkövetkező években beruházásra fordítjuk, így ezen összeg után most nem kell társasági adót fizetni. Sok vállalkozó szívesen él ezzel a lehetőséggel, hiszen több millió forint adót is meg lehet spórolni, figyelni kell azonban arra, hogy a kapcsolódó előírásokat betartsuk, nehogy később pótlékokkal növelten kelljen az adót megfizetni.
A fejlesztési tartalék képzése az alábbiak szerint történik:
1. A vállalkozás átgondolja, hogy az elkövetkező években milyen beruházásokat kíván végrehajtani.
2. Ezt az összeget a tárgyévi beszámolóban az eredménytartalékból átvezeti a lekötött tartalékban. Erre akkor is lehetőség van, ha az eredménytartalék negatívba megy át, vagy a negatív eredménytartalék tovább csökken.
3. Az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összeggel csökkenthető a tárgyévi adóalap. Ennek felső korlátja is van, nem haladhatja meg az adózás előtti eredmény 50 %-át, maximum 500 millió forint lehet. Látható, hogy a teljes eredmény nem „ tüntethető el” a fejlesztési tartalék alkalmazásával.
4. A lekötést követő 4 évben meg kell valósítani a beruházásokat. A beruházások elszámolásával egyidejűleg van lehetőség a lekötött tartalék feloldására.
A lekötött fejlesztési tartalék feloldása a már beruházások megvalósításával , elszámolásával és nem pedig azok aktiválásával egyidejűleg történhet.
A fejlesztési tartalék alkalmazásával tulajdonképpen előrehozzuk az eszközök értékcsökkenési leírásának elszámolását. Ugyanis, míg a számviteli törvény szerinti értékcsökkenés a számviteli politikában foglaltak szerint továbbra is elszámolható, addig az adótörvény szerinti értékcsökkenést nem lehet figyelembe venni a társasági adóalap megállapításakor. Így el lehet mondani, hogy azt a társasági adót, amit most nem fizetünk meg, az elkövetkező években fogjuk majd befizetni, ha továbbra is nyereségesen gazdálkodunk.
Nem használható fel a fejlesztési tartalék:
1. Térítés nélkül átvett eszközök esetén,
2. Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként átvett eszközök esetén ,
3. Olyan tárgyi eszközökre, amelyekre nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés.
„(5) Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a földterület, a telek (a bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével), az erdő, a képzőművészeti alkotás, a régészeti lelet bekerülési (beszerzési) értéke után, és az üzembe nem helyezett beruházásnál.
(6) Nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni az olyan eszköznél, amely értékéből a használat során sem veszít, vagy amelynek értéke – különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan – évről évre nő.”
A fejlesztési tartalék szempontjából kivételt képez a műemlék és a helyi védelem alatt álló épület, építmény. Ezen eszközökkel kapcsolatos beruházások megfelelnek a fejlesztési tartalék feloldása feltételeinek.
4. Immateriális javakra
A fejlesztési tartalékot tehát a következő 4 évben kell beruházásra fordítani.
A szankciókkal kapcsolatban két esetet kell megemlíteni.
• Amennyiben a lekötött tartalék feloldása úgy történik, hogy a véghezvitt beruházás nem felel meg a törvény által előírt feltételeknek (pl. telket vásárolunk), akkor 30 napon belül kell a korábban kedvezményként érvényesített társasági adót, késedelmi pótlékkal növelten megfizetni.
• Amennyiben 4 év alatt nem valósítottunk meg olyan értékű beruházást, mint amennyi fejlesztési tartalékot képeztünk, akkor a korábban érvényesített adókedvezmény vagy annak arányos részét a 4. adóév utolsó napját követő hónap utolsó napjáig (általában január 31-ig) kell késedelmi pótlékkal növelten megfizetni.
