Devizás számlákat most már jó ideje nemcsak külföldre irányuló ügyletek esetén lehet kiállítani, belföldi vállalkozások is számlázhatnak egymásnak devizában.
Ha viszont devizáról beszélünk, akkor először foglalkozni kell a választható árfolyamok kérdéskörével.
Elsőre úgy tűnhet, hogy egy átváltás nem túl bonyolult feladat. A megfelelő árfolyam kiválasztásánál azonban figyelemmel kell lenni mind az áfa, mind a számviteli törvény előírásaira és az sem utolsó szempont, hogy a könyvelés adataiból elkészített beszámoló a vállalkozás működéséről egy megbízható, valós képet mutasson.
Mit mond a számviteli törvény?
A számviteli törvény az alábbi lehetőségek közül enged választani:
- választott hitelintézet által jegyzett devizavételi és deviza eladási árfolyamok átlaga, (középárfolyam)
- az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam.
Ezen túlmenően azoknak a vállalkozásoknak, amelyek devizában csak vásárolnak, vagy devizában csak értékesítenek, lehetőséget biztosít a törvény, hogy - kizárólag a deviza eladási vagy kizárólag a devizavételi árfolyamot alkalmazzák.
Mit mond az áfa törvény?
Az áfa törvény pedig az alábbi lehetőségek közül enged választani:
- belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet által jegyzett deviza eladási árfolyam,
- az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam,
- az Európai Központi Bank (EKB) által közzétett hivatalos devizaárfolyam.
A 3. lehetőség kis- és középvállalkozások körében nem annyira elterjed, mi is maradjunk az első két lehetőségnél.
Az MNB árfolyamról tudni kell, hogy azt csak akkor lehet alkalmazni, ha azt az adóhatóság felé bejelentetted. Bejelentést tenni
- a vállalkozás megalakulásakor
- a devizás ügyletek megkezdése előtt, vagy ezek elmulasztása esetén
- év végén, december 31-éig tudsz.
Látható, hogy az MNB árfolyamot mindkét törvény támogatja, és ha a vállalkozásodnak két irányú devizás tranzakciói vannak (beszerzés, értékesítés), akkor célszerű ezt választani. Te is egyszerűbben tudsz tervezni és a könyvelődnek is könnyebb dolga van. Egyet nem szabad elfelejteni, hogy ezt a szándékodat az apeh felé be kell jelenteni.
Ha a Te cégedre inkább az a jellemző, hogy devizában vásárolsz és forintban adsz el, akkor már jobb választás a deviza eladási árfolyam. Ezt szintén elfogadja mindkét jogszabály és még csak bejelentés sem kell hozzá. (Csak az érthetőség kedvéért: forintban érkezik a bevételed, amiből Neked külföldi fizetőeszközt kell vásárolni, ahhoz, hogy a szállítódnak fizetni tudj. A bank tehát eladja neked a devizát. Az ügyletet mindig a bank szempontjából vizsgáljuk, ezért kedvezőbb ebben az esetben az eladási árfolyamot használni a könyvelésnél és az áfabevallásnál.)
A dolog akkor kezd kicsit bonyolulttá válni, ha Te abban a szerencsés helyzetben vagy, hogy külföldre értékesítesz vagy szolgáltatsz esetleg a magyar vevődnek pl. euróban számlázol. Ekkor Tőled megveszi a bank a devizát, tehát célszerű a könyvvezetés során a deviza vételi árfolyamot alkalmazni. Ezt azonban az áfa törvény már nem támogatja, itt jönnek a könyvelők, akik ezt a problémát megoldják Neked.
Természetesen minden vállalkozás esetében egyedileg kell mérlegelni, hogy melyik árfolyamot célszerű választania.
A következő sarkalatos kérdés az lesz, hogy helyesen válaszd ki azt a napot, amelyik napi árfolyamon devizás ügyletet forintra át kell váltani.
A következő esetekben az áfa törvény szerinti szabályokat nézzük meg, mert a számlázás szempontjából Neked most ezt kell tudnod.
Nézzük az egyes eseteket:
- Devizás belföldi, egyenes adózású ügyletek esetén a teljesítés napján érvényes árfolyamot kell alkalmazni, vagyis azt, amikor az ügylet tényállásszerűen megvalósul.
- Részteljesítés esetén, a részteljesítés napján érvényes árfolyamon kell az áthárított áfa összegét forintosítani.
- Időszakos elszámolású ügyletek esetén a számla kiállításának napján érvényes árfolyamot kell alapul venni.
- Ha előleg átvétele, jóváírása történik, akkor az előleg átvételének, jóváírásának napja lesz irányadó.
- Devizás belföldi, fordított adózású ügyletek esetén a számla befogadójának kell az áfa összegét forintosítani, mivel a kibocsátó fordított adózás esetén nem számít fel áfát. Ebben az esetben a vevőnek három időpontot kell mérlegelnie és ezek közül azt kell alapul venni, amelyik a leghamarabb következett be:
- a számla kézhezvételének a napja,
- az ellenérték megtérítésének az időpontja,
- a teljesítést követő hónap 15. napja.
Ha megválasztottad a Neked megfelelő árfolyamot és már azt is tudod, hogy melyik napi árfolyamot vedd alapul, indulhat a számlázás. A bejegyzés elején utaltam rá, hogy belföldi vállalkozásnak is számlázhatsz devizában és most vissza is térnék erre a témára.
Belföldre ugyanis fő szabály szerint áfásan kell kiállítani a számlát és nagyon fontos előírás, hogy a számládra mindig rá kell írni az áfa összegét forintban is, mégpedig az áfa törvény előírásainak megfelelő árfolyamon számítva. Te ezt az áfa összeget fogod befizetni, a vevőd pedig ezt fogja visszaigényelni.
Ha Te kapsz magyar vállalkozástól devizában kiállított áfás számlát, mindig nézd meg, hogy szerepel-e rajta az áfa összege forintban. Ha nem, ne fogadd be!! Te ugyanis az azt áfa összeget fogod levonni, amit ő a számlán forintban feltüntetett. Még akkor is, ha a Te árfolyamoddal számolva más összeget kapsz. Akár több, akár kevesebb áfát eredményez a saját árfolyamoddal számolva, Te azt kérheted vissza, amit a beszállítód a számlájára írt.
Bízom benne, hogy most már sokkal jobban érted, ezt az egyáltalán nem egyszerű folyamatot, amit a devizás számlázások során kell átgondolnod.
