2017. január 1-jével jelentősen csökkent a béren kívüli juttatások köre. Elmondjuk, milyen lehetőségei vannak ezután.
A béren kívüli juttatások azért nyújtanak kedvező lehetőséget a vállalkozásoknak, mert kedvezményes adózással adhatók, azaz a juttatás értékének 1,18-szorosa után 15 % személyi jövedelemadót és 14 % egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Elmondható tehát, hogy összesen 34,22 % adó terheli ezeket a kifizetéseket.
Béren kívüli juttatásként maximum 450 000 Ft adható. Amennyiben munkatársunk év közben kerül a céghez vagy lép ki onnan, akkor ezt az összeget időarányosítani kell.
Egyedül a Széchényi Pihenő Kártya maradt meg a régiek közül, annak „zsebeit” az elmúlt években már megszokott összegekkel lehet megtölteni:
szálláshely: 225 000 Ft
vendéglátás: 150 000 Ft
szabadidő: 75 000 Ft.
Ha megnézzük, ez összességében éppen 450 000 Ft, tehát ha itt kihasználjuk a maximumot, akkor mást már nem tudunk adni.
Pedig január 1-jével egy új elem is bekerült ide, nevezetesen évi 100 000 Ft összegig pénzt is adhatunk béren kívüli juttatásként. (Szándékosan nem írtam készpénzt, mert természetesen banki utalással is adható.) Az időre itt is figyelemmel kell lenni, ha pl. október 1-jén kezd nálunk valaki, akkor ő időarányosan 25 000 Ft-ot kaphat ebben a formában.
Miért ne adjuk oda év elején a teljes összeget?
Aki figyelmesen olvasott, az biztosan tudja a választ. Ha ugyanis az időarányos keretet átlépjük, már másként kell adózni.
A Széchenyi Pihenő Kártya esetén 14 % helyett 27 % eho-t kell fizetni.
Példa
Alkalmazottunknak január 5-én elutaljuk évi SZÉP Kártya keretét, 450 000 Ft-ot. Ez a munkavállaló 2017. március 31-én kilép a cégből. Ez azt jelenti, hogy erre az évre nem 450 000 Ft, hanem 112 500 Ft járt volna neki( (450 000/12)*3) . A kettő különbözete után (450 000-112 500=337 500 Ft) 27 % eho-t kell fizetni.
Befizetett eho: 450 000*1,18*0,14=74 340
Tényleges adóteher: 112 500*1,18*0,14 + 337 500*1,18*0,27=126 113 Ft
De mennyit kell befizetni?
A nav felé ténylegesen utalni a kettő különbözetét kell, mivel a 74 340 Ft már a januári kifizetés után be lett fizetve.
126 113 Ft-74 340 Ft = 51 773 Ft ehot kell pótlólagosan befizetni.
Mi a helyzet a pénzzel?
Ugyanennél a példánál maradva, tételezzük fel, hogy már januárban átutaljuk a munkavállalók felé a 100 000 Ft-ot. Ha valamelyik alkalmazottunk március 31-én kilép, akkor neki erre az évre 25 000 Ft járt volna. Itt azonban a SZÉP kártyától eltérően, nem egyes meghatározott juttatásként 27 % eho-val adózik, hanem a teljes 75 000 Ft-ot bérként kell neki számfejteni.
Annak érdekében,hogy a fenti pótlólagos adóbefizetéseket elkerüljük,én azt javaslom, hogy inkább utólag adjuk ezeket a juttatásokat, mint előre.
A pénznél megoldás lehet, ha negyedévente adunk 25 000 Ft-ot. Ha márciusban, júniusban, szeptemberben és decemberben utalunk, akkor biztosan csak 34,22% adóval kell számolnunk.
Miért különítsük el a bértől?
Először, mert ez nem járulékalap. Bár az összeg ebből a szempontból nem túl magas, ezután sem nyugdíj, sem egészségbiztosítási ellátás nem jár.
Másodszor, azért is célszerű a bértől elkülönítetten kezelni, mert abban a hónapban kell utána adózni, amikor ténylegesen kifizetjük.
Például, a júniusi bért július elején utalja a vállalkozás, a bérek után fizetendő adókat, járulékokat július 12-éig kell befizetni. Ha ekkor utalja a pénzjuttatást is, akkor ott a juttatás hónapja július, az adót tehát augusztusban kell megfizetni.
Ha a decemberi pénzjuttatást januárban (a decemberi bérrel együtt) utalja, akkor az már januári, vagyis következő évi juttatás lesz.
