Blog
A járulékok terén 2020-ban az a legnagyobb újdonság, hogy július 1-jén egy teljesen új törvény lép hatályba, magába olvasztva annak végrehajtási rendeletét. Ennek következtében a jelenlegi törvény és annak végrehajtási rendelete megszűnik. (1997. évi LXXX. törvény, 195/1997. (XI. 5.) Kormány rendelet)
Az előttünk álló fél évben készülnünk kell az új szabályokra, most csak néhány pontban szedném össze a lényeges változásokat.
A járulékok terén 2020-ban az a legnagyobb újdonság, hogy július 1-jén egy teljesen új törvény lép hatályba, magába olvasztva annak végrehajtási rendeletét. Ennek következtében a jelenlegi törvény és annak végrehajtási rendelete megszűnik. (1997. évi LXXX. törvény, 195/1997. (XI. 5.) Kormány rendelet)
Az előttünk álló fél évben készülnünk kell az új szabályokra, most csak néhány pontban szedném össze a lényeges változásokat.
Az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény 2018. január 1-jétől immár csak két ellenőrzés típust nevesít: a jogkövetési eljárást és az adóellenőrzési eljárást. (A részletszabályokat a 465/2017. kormányrendelet tartalmazza.)
A két eljárás több ponton különbözik egymástól, érdemes tisztában lenni ezekkel a különbségekkel, annak érdekében, hogy adott esetben jogainkat megfelelően tudjuk érvényesíteni.
Az általános forgalmi adóval kapcsolatban a vállalkozásoknak mind megalakulásukkor, mind működésük során különböző döntéseket kell hozniuk. Rögtön a cégbejegyzési kérelem benyújtásakor el kell dönteni, hogy az általános szabályok szerint fognak eljárni vagy alanyi adómentességet választanak. Élnek-e a pénzforgalmi elszámolás lehetőségével, vonatkozik-e rájuk valamelyik különleges adózási módozat. Később, ha ingatlan kerül a vállalkozás tulajdonába és azt pl.
Határon átnyúló szolgáltatások esetén főszabály szerint a teljesítés helye ott van, ahol a megrendelő gazdasági céllal letelepedett, amennyiben az igénybevevő adóalany. Amennyiben nem adóalany megrendelőről van szó, a teljesítés helyét a szolgáltatás nyújtójának gazdasági célú letelepedése határozza meg.
A közösségi értékesítések adómentességével kapcsolatban a másik gyakori dilemma, hogyan lehet igazolni, hogy a termék elhagyta az ország területét. Ezt az áfatörvény egyáltalán nem részletezi és most is csak uniós jogszabályba került bele. Ez azonban ugyanolyan hatállyal bír, mintha az áfa törvény írná elő. (282/2011. EU Tanácsi Végrehajtási Rendelet 45a. cikk)
A közösségi termékértékesítés (mint a legtöbb adómentes ügylet) mindig komoly kockázatot rejt magában. Ennek oka főként abban rejlik, hogy míg az értékesítés adómentes, a beszerzéshez kapcsolódó adó szabadon levonható. Emiatt a főként exportra gyártó cégek mindig áfa visszaigénylő pozícióban vannak, kiemelten fontos tehát arra figyelniük, hogy megfeleljenek az adómentesség feltételeinek.
- Az szja törvény 7. § (1) r) pontja rögzíti, hogy a kiküldetési rendelvény alapján adott költségtérítés, amennyiben az nem haladja meg a jogszabályban meghatározott, igazolás nélkül számított értéket, adómentes. (adóalapba nem tartozó tétel)
Ebben a bejegyzésben már ismerkedhettél kicsit az engedmények típusával:
a vásárolt mennyiségre tekintettel (rabatt) és
a fizetési határidő lejárta előtt kiegyenlített számla végösszegéből (skontó)
adott engedményekről olvashattál.
A partnereknek nyújtott engedményeket különböző szempontok szerint csoportosíthatjuk. Így megkülönböztetjük az
- azonnali és az utólagos,
- számlázott és a nem számlázott,
- az esedékesség előtt kifizetett számlára, a vásárolt mennyiségre tekintettel vagy egyéb üzletpolitikai célból adott engedményeket.
Oldalak
Zircon - This is a contributing Drupal Theme
Design by
WeebPal.
